Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
142 vényét, eltávozott; a többi hittani pályára szándékozik menni s azoknak érettségi bizonyítvány nem szükséges. Nagy Eleknek jelentik, hogy ez iskolai évben nem voltak érettségire jelentkező ifjak. A kérdést a Főtanács elé terjesztik, de az 1851 szept. 1—3. napjain tartott zsinati Főtanács jegyzőkönyvéből nem tűnik ki, hogy foglalkozott volna vele. A Főtanács után nehány nappal, szept. 14-én, azonban már jelentik az E. K. Tanácsban, hogy 5 tanuló jelentkezett a vizsgálatra. A tanács megváltoztatja korábbi végzését s megbízza az igazgatót, hogy tegye magát érintkezésbe Nagy Elekkel, mint kinevezett kormánybiztossal az érettségi megtartása ügyében s miután megtartották, az eredményről tegyen jelentést. Október 5-én jelentik, hogy az érettségit mindnyájan kiállották. Az igazgató beadja a jegyzőkönyvet, melyet a Főtanács elé terjeszteni határoztak. Az 1851/52. év végén tartott érettségi vizsgálatról tett jelentésre a kormányzóság megjegyzése (E. K. T. jkve 1853. 46. p.) az, hogy az eredmény a várakozásnak megfelelt. De az írásbelire ne adjanak mindenkinek külön tételt, hogy a tanulók képességeit össze lehessen hasonlítani s a részrehajlás vádját elkerülni és a latin tanítására nagy gondot kell fordítani, hogy a korszellem anyagias iránya miatt az ifjak ne idegenedjenek el a magasabb tudományosságtól s ne nélkülözzék az értelem- és jellemképzés ezen egyik leghathatósabb tényezőjét. Az 1852/53. iskolai év végén 13 ifjú tett érettségit, 10 unitárius, 2 ref. és 1 luth. Az 1857—59. években tartott érettségi vizsgálatokról felterjesztett jelentésekre az 1859. évi kolozsvári zsinati Főtanács határozata: „Mind az érettségi vizsgálatok behozatala, mind pedig azáltal, hogy iskoláink iskolai tanácsosság alá rendeltettek, mind végre azáltal, hogy iskoláinkra nézve más vallású iskolai tanácsos neveztetett ki, vallásunk önkormányzása tetemes sérelmet szenvedvén, zsinati Főtanács ragaszkodik az 1856 aug. 28. fölterjesztéséhez s e tekintetben további teendőire nézve elvárja, mi lesz eredménye azon közlésnek, mely szerint a nem r. kath. egyházak autonómiája helyre fog állíttatni“. Az abszolutizmus letűnése után az alkotmányos élet közeledtére az iskolaügyet újra rendezik. 1861. május 4-én Kovácsi igazgató előterjesztésére az igazgatóság a következő végzést hozza: Minthogy az érettségi vizsgálat gyakorlata Főtanács által is „ideiglenesen legalább el lön fogadva, szükségesnek látja ez évben is megtartását; minthogy pedig a hazai újabb intézkedések által az iskolatanácsosi hivatal megszűnt, véleménye az, hogy az igazgató az érettségit tenni kívánókat szólítsa fel, az írásbelit a pünkösti szüneten tartsa meg, a szóbeli az évvégi vizsgálat alkalmával tartassák meg s erre a kineve
