Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
140 Az 1832/33-ban kezdődő érdemsorozati jegyzőkönyv az osztályokat így nevezi: absoluti, physici, mathematici, moralistáé, logici, rhetores, poetae, synaxistae, etymologistae, comparistae, declinistae majores, declinistae minores (sok évben a deci. minoresnek nincs tanulója), legentes, collegentes. Az osztályok felülről lefelé haladó sorban vannak vezetve. 1842-ben kezdik magyarul vezetni. A. osztályok magyar nevei: végzett egyenruhások, egyenruhátlanok, 4—3—2—1 évi egyenruhások és egyenruhátlanok, alosztályiak: 7—1 osztályok. 1843/44-ben változik a rendszer így: az egyenruhások I—III. évesek s alól van nem 7, hanem 8 osztály. 1850/51. év második felében így vannak beírva az osztályok: A. Felosztályiak: végzettek és hittanászok, III. évesek (VIII. gimn. o.), II. évesek (VII. g. o.), I. évesek (VI. g. o.). B. Alosztáíyi ifjak: VIII,—IV. o. (V—I. g. o.), III—I. o. (elemi osztályok). Az 1851/52. isk. év első felében vannak: végzettek és IX—I. osztályok. A XI—IV. osztályok alatt zárójelben: VIII—I. g. o., a III—I-ig semmi. De a második félévben már így: hittanászok, III—I. évesek, VIII—I. osztály. 1853/54-ben: végzettek és hittanászok, Vili—I. gimn. osztályok, III—I. „népiskolai osztály“. 1860/61-től a „hittanászok“ III—II—I. éves theologusok név alatt vezettetnek s külön a végzettek. 1868/69-től fogva elemi osztály 4 van. 1850/51. végén kihirdeti az igazgató, hogy azok a VIII. o. ifiak, akik a filozófiai tanfolyamra felvételüket óhajtják, szeptemberben az igazgatóság előtt minden alosztáíyi tudományokból közvizsgálatot kötelesek tenni. 1854/55-ben az érdemsorozat felolvasásakor kihirdetik, hogy nem unitáriusok addig nem vitetnek feljebb, míg vallásból bizonyítványt nem hoznak s azt is, hogy a hazamenők az illető cs. kir. hivataltól útlevelet szerezni el ne mulasszák. 1855/56-ban fordul elő először a csillagos kalkulus. Az ilyenekkel bírókat figyelmeztetik, hogy „ezután, ha több gondot és szorgalmat nem fordítanak tantárgyaik betanulására, minden esetre szekundát fognak kapni“. 1857-ben a nyári vizsgálatok után Buzogány Áron magyar „nyelvtanító“ 12 könyvet tűzött ki jutalmul a három első gimn. o. tanulók között a legtöbb szorgalmat és eredményt tanusítottaknak. Adataim szerint ez az első eset, hogy tanulók a tanulásért jutalmat kapnak. 1840/41-ben azok a tógátus és publicus diákok, akiknek neve után az egész éven át semmi büntetés elé nem fordul (azok az ú. n. albások), az érdemsorozat után fejenként 6—6 mfrtot kapnak. Ilyen diák volt 107 közül 11. Ez a magaviselet jutalmazása volt. Ugyanekkor a különböző címeken befolyt jövedelmekből összegyűlt összeget (187 mfrt 64 dr) 4—2—1 arányban vizsgálat után felosztják az integransok, mediansok és misericordiansok (= egész-, fél- és ne*
