Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
120 Eltérések az egyházi és élle mi fan terv között a kővetkezők: Ami mindjárt első pillanatra feltűnik, az egyházi vallásból csak 9 órát ír elő, az állami 16-ot. Ezzel szemben azonban az egyházi vallásos énekből 5-öt, az állami egyet sem. Az egyházi műénekből 3-at, harmóniából 8-at, az állami egyet sem. Az egyháziban a tantárgyak száma 19, az államiban csak 14. Az egyháziban a 3 felső osztály heti óráinak száma (26—27) kevesebb, mint az alsó osztályokéi, nyilván abban a meggyőződésben, hogy az olvasásra, rendkívüli tárgyak tanulására s az önképzésre több idejük maradjon. Az államiban fordítva áll a dolog. Az egyházi tanterv 22 magyar órájával az állami 30, a 28 latinnal az állami 49, a 25 némettel az állami tanterv 18, a 11 történelmivel az állami 18 órája áll szemben. Az egyháziban külön tantárgy a régiségtan és vegytan. Az egyházi terv szerint bölcsészetre a VII—VIÍI- o. együtt jár. A magyar irodalom a VII—VIII. o.-ban úgy volt beosztva, hogy a VIII. o. az első félévben elvégezte az irodalmat s a II. félévben e név alatt „szépészetet“ tanult s e címen az építés, szobrászat, kertészet, rajz, műkertészet, zene, ének történelmét tanulták. A heti órák száma a két utóbbiban sokkal több, mint az Entwurfban, minek oka a tanulmányok speciálizálódása s következménye lett a század vége felé a túlterhelés, amiért a közvélemény mind hangosabban vádolta az iskolát. Ezekből látható, hogy az állami tanterv a nemzeti tárgyakat jobban kiemeli, mint az egyházi. Érthető, hiszen nálunk e tekintetben nem fenyegetett veszély. Látható az is, hogy az egyházi tanterv közelebb állott a közvélemény által követelt gyakorlatibb irányú gimnázium eszméjéhez, mint az állami. Az egyháziban is a legtöbb órát foglal el (28) a latin, de az állami 49 latin órájával szemben a közvélemény ma is amannak adná az elsőséget s tisztán a gyakorlati élet szempontjából a német 25 óráját sem kifogásolná. A következő két évtized fejlődése abban áll, hogy az egyházi tanterv évről évre lasanként közeledik az államihoz, míg végre az állami szerződés megkötése idején minden sajátos vonását elveszti s azonos lesz az államival. Most következett a törvény életbeléptetése, amely nem történt meg azonnal és akadályok nélkül. Az 1883 aug. 26—28. vargyasi zsinat behatóan foglalkozik a középiskolák kérdésével. Dániel főgondnok megnyitó beszédjében új húrokat üt meg: tanáraink fizetése nincs összhangban a növekedő igényekkel s a drágasággal. Ez nem újság, de következménye már az; ezért gyakran a legjobb tanáraink az államnál keresnek elhelyezést. A középiskolai törvényre vonatkozólag kijelenti, hogy ő maga is ragaszkodik az autonómiához, de nem osztozik
