Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
112 12. fejezet. Az 1883. évi középiskolai törvény. Az abszolutizmus letüntével nem szűnt meg az autonómiáért folytatott küzdelem. 186 '-ben Erdélyben tankerületi főigazgatóság állíttatott fel (ápr. 19-én 6607. V. K. M. sz. a.) a főfelügyeleti jog gyakorlása végett, minthogy az iskolai tanácsok 1868 év végén megszűntek. Ez a dolog új volt nálunk. Az E. K. Tanács a miniszternek a püspökhöz írt értesítéséből azt olvasta ki, hogy a főigazgatóság hatásköre a mi tanintézeteinkre is kiterjed, holott a magyarországi főigazgatóságok hatásköre az állami intézeteken kívül csak a római és görög kath. és keleti intézetekre szorítkozik, valamint az iskolai tanácsok is csak a görög kath. és keleti intézetekre szorítkoztak. Ezért felirattal él a miniszteri írat ellen s egyben azt is kifogásolja, hogy a miniszter a püspökhöz ír és az E. K. Tanácsot teljesen mellőzi, mintha a püspök az E. K. Tanács felett állana. Ä miniszter azt válaszolja Qan. 25 én 9161. sz.), hogy a főigazgatóságok felállítását a törvény rendelte el s hogy azt a püspökkel tudatta, annak oka az, hogy az elkerülhetetlen érintkezésben tájékozva legyenek azok is, kik tényezők a végrehajtásnál; de intézkedett, hogy az íratok ezután az egyházi főhatósághoz küldessenek. Ez volt az alkotmányos élet beállta után az első érintkezés iskolai ügyben az egyház és kormány között. Az abszolutizmus letüntével az egész magyar közvélemény hangosan követelte a reformot. Mindenki az iskolától várta a szellemi élet megújhodását. A kérdés magja az volt: miként lehetne az iskolát nemzeti alapon az Entwurftól függetlenül szervezni? A közvélemény három okból sürgette a reformot: 1. mert a humanus gimnázium nem felel meg a kor reális követelményeinek, 2. mert nem számol a tanulók egyéni hajlamaival és képességeivel és 3. mert nem készít elő az egyetemi szaktanulmányokra kellően. Eötvös törvényjavaslata ezeken a bajokon akar segíteni. Alsó és felső tagozatot tervez. Az alsónak három célja van: alapot ad a gimnáziumba és reáliskolába való lépésre, egységes és kerek, bár szükkörű míveltséget nyújt azoknak, akik nem akarnak tovább tanulni. Eötvös terve csak próbálkozás maradt, minthogy ez a kor az 1883. évi középiskolai törvény megalkotásáig a félrendszabályok és a próbálkozások korszaka. 1871-ben rendelettel szabályozta a középiskola szervezetét és tanulmányi rendjét utódja Pauler Tivadar, mely nagyon sokat átvesz az Entwurfból úgy, hogy Kovácsi csupán az Entwurf változatának tekinti. A rendelet szintén két tago