Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
81 az, hogy a szentlélek ellen is lehet vétkezni, minek nincs bocsánata. A szövetségi theologia alapján áll, melynek megalapítója Coccejus (1603—1669). Az isteni kijelentés a történelem folyamán fejlődésen ment át s e fejlődés formája kezdettől fogva a szövetség, a kereszténység előtt a foedus naturae, alatta a foedus gratiae. Gál Miklós (Kér. Magvető 1912.129—142.) szerint 1685—1700 között készült. A szenior (Fase. III. 74.) 1700 szept. 23-án feljegyzi, hogy megkezdődtek az előadások s a rektor novam institutionem catecheticam agressus est praelegere Dominis Studiosis. Tehát a káté 1700-ban kész volt. Az erkölcstan elemei is tárgyalva vannak benne. Ezért Tordán azt tanították azért, hogy akik az iskolát ott végzik, de Kolozsvárt nem folytatják, legyen valami ismeretük az erkölcstanból. A Kénosi Tősér János tordai rektor (1734—1755.) utáni igazgatók megtiltották tanítását s a kis gyermekeket érthetetlen elvontságokkal terhelték. Ma — mondja Uzoni Fosztó 1774-ben — a frekventálóknak könyv nélkül kell felmondaniok ezt a kátét. Varga Dénes (A tordai unit. gimn. története 121. 1.) helytelenül és ferdén állítja be Kénosi Tősér rektor működését, mikor azt mondja róla: „a katechesisben közönségesen ilyen kérdéseket tett: Ki előtted a keresztény ?“ Ez t. i, a Dimény kátéjának volt az első kérdése, nem a Kénosi Tőséré. 5. Szentiváni Bartók János tordai rektor 1707-ben a kuruc-labanc háborúk viharai és pusztításai elől Szabolcs megyébe Mándokra menekült Szaniszló Zsigmonddal együtt. Károlyi Sándor kurucvezér nejével Barkóczy Krisztinával ismeretségbe jutottak, kivel az unitárius vallásról több Ízben beszélgettek és vitatkoztak. E nő kérésére írt egy rövid konfessziót Az unitárius atyafiaknak vallástételek címen s 1708 máj. 25-én benyújtotta egy ajánló levéllel Barkóczy Krisztinához. Varga Dénes szerint (id. m. 90—108. 1.) Szaniszló unokája, Nagy Mihály rektor (1761—1774.) tanítványainak tanította ezt a konfessziót. Az ajánlólevél szerint célja az, hogy vallásunkat innen ismerje meg s hasonlítsa azzal, amit felőlünk hall. Isten egy, „melyben semmi nemű többség, sokaság s különbség nincsen“ s habár Krisztus is Isten, »sőt több Istenek is vadnak“, mégis a szentírásban „egy Istennek nem neveztetik senki, hanem csak az Atya“. A „személyében, állatjában“ szót együgyü elme, nem is érti. A szentlélektől fogantatott, szűztől született Úr Jézus Krisztus „az Atya Istennek egyszülött és tulajdon fia, mindazonáltal természetiben ember“, nem örök Isten. Mi is „nemcsak hissszük és valljuk . . . Isten fiának és Istennek lenni, hanem isteni tisztelettel tiszteljük, szentséges imádással imádjuk, segítségül hívjuk, bűneinket neki megvalljuk, üdvösségünket tőle várjuk“. Dr. Gól Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története. 6