Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

I. rész: Az óvári iskola

81 az, hogy a szentlélek ellen is lehet vétkezni, minek nincs bo­csánata. A szövetségi theologia alapján áll, melynek megala­pítója Coccejus (1603—1669). Az isteni kijelentés a történelem folyamán fejlődésen ment át s e fejlődés formája kezdettől fogva a szövetség, a kereszténység előtt a foedus naturae, alatta a foedus gratiae. Gál Miklós (Kér. Magvető 1912.129—142.) szerint 1685—1700 között készült. A szenior (Fase. III. 74.) 1700 szept. 23-án feljegyzi, hogy megkezdődtek az előadások s a rektor novam institutionem catecheticam agressus est praele­­gere Dominis Studiosis. Tehát a káté 1700-ban kész volt. Az erkölcstan elemei is tárgyalva vannak benne. Ezért Tordán azt tanították azért, hogy akik az iskolát ott végzik, de Kolozsvárt nem folytatják, legyen valami ismeretük az erkölcstanból. A Kénosi Tősér János tordai rektor (1734—1755.) utáni igazga­tók megtiltották tanítását s a kis gyermekeket érthetetlen el­vontságokkal terhelték. Ma — mondja Uzoni Fosztó 1774-ben — a frekventálóknak könyv nélkül kell felmondaniok ezt a kátét. Varga Dénes (A tordai unit. gimn. története 121. 1.) helytelenül és ferdén állítja be Kénosi Tősér rektor működé­sét, mikor azt mondja róla: „a katechesisben közönségesen ilyen kérdéseket tett: Ki előtted a keresztény ?“ Ez t. i, a Di­­mény kátéjának volt az első kérdése, nem a Kénosi Tőséré. 5. Szentiváni Bartók János tordai rektor 1707-ben a ku­­ruc-labanc háborúk viharai és pusztításai elől Szabolcs me­gyébe Mándokra menekült Szaniszló Zsigmonddal együtt. Károlyi Sándor kurucvezér nejével Barkóczy Krisztinával is­meretségbe jutottak, kivel az unitárius vallásról több Ízben be­szélgettek és vitatkoztak. E nő kérésére írt egy rövid konfes­­sziót Az unitárius atyafiaknak vallástételek címen s 1708 máj. 25-én benyújtotta egy ajánló levéllel Barkóczy Krisztinához. Varga Dénes szerint (id. m. 90—108. 1.) Szaniszló unokája, Nagy Mihály rektor (1761—1774.) tanítványainak tanította ezt a konfessziót. Az ajánlólevél szerint célja az, hogy vallá­sunkat innen ismerje meg s hasonlítsa azzal, amit felő­lünk hall. Isten egy, „melyben semmi nemű többség, sokaság s különbség nincsen“ s habár Krisztus is Isten, »sőt több Istenek is vadnak“, mégis a szentírásban „egy Istennek nem neveztetik senki, hanem csak az Atya“. A „személyében, állatjában“ szót együgyü elme, nem is érti. A szentlélektől fogantatott, szűztől született Úr Jézus Krisztus „az Atya Istennek egyszülött és tulajdon fia, mindazonáltal termé­szetiben ember“, nem örök Isten. Mi is „nemcsak hissszük és valljuk . . . Isten fiának és Istennek lenni, hanem isteni tisztelettel tiszteljük, szentséges imádással imádjuk, segítségül hívjuk, bűneinket neki megvalljuk, üdvösségünket tőle várjuk“. Dr. Gól Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom