Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
86 és Beke Dániel értelmezésében fogadta el, tehát úgy, hogy Krisztus fölött áll az örök és legfőbb lényeg“. Jakab Elek,5 6 akinek a lelkét rettenetes erővel nyomják alapos történelmi tudásában élénken élő emlékei a 18. század unitárius üldözéseinek, „kibúvó ajtóval bőven ellátott szövegezésnek“ nevezi Szent-Ábrahámi e „letompításait“, e javunkra is, ellenünk is magyarázható fejtegetéseit. Vári alapos, de külföldi forrásait és kapcsolatait nem kutató tanulmányában6 úgy látja, hogy „Krisztus-képe alapjában véve ma is megfelel a mi Krisztusunknak, csupán egyes lényegtelen vonást törölt le belőle az idő és a fejlődő tudomány“. Ezek a „lényegtelen vonások“ a születéséhez kapcsolódó csodás legendák, az érzéki alakban való megdicsőülés: feltámadása, menybemenetele, Isten jobbjára való ülés, mely utóbbit azonban maga Sz. is „képes beszédnek“ mondja. Amint prófétai hivatalát a csodákkal, a főpapit „a mennyei szentélyben végzett áldozattétellel és esedező közbenjárással“ erősíti, azt a mai unitárius theologia már nem teszi magáévá. Sz. hirdeti a testi feltámadást, melyben a halottak „egy pillanat alatt mind meg fognak elevenülni“ és az örök életet, melyben ítélet tartatik. A mai theologia szerint a feltámadás nem egyéb, mint „a lélek halhatatlanságának érzékies formában vaíó előadása“ s az ítéletről tartózkodva csak annyit mond, hogy a jókra jutalom, a rosszakra büntetés vár, de nem „örökös“, hanem „viszonyos“, amint a lélek az örökkévalóságban jobbá vagy rosszabbá lesz. Várit ez eltérések nem lepik meg, nem rémítik meg. Sőt természetesnek találja azokat, mert a fejlődés örök törvénye követelte a múltban s fogja követelni azokat a jövőben is. De nagyon meglepte, sőt megboiránkoztatta Masznyikot,7 hogy Ferencz József a Summa magyar fordításának előszavában azt találta mondani, hogy e mű megbírálásánál „arra az álláspontra kell helyezkedni, amelyen másfélszáz év előtt az összes theologiai tudományok állottak, mert „a szentírásnak, mint minden más irodalmi műnek az újabb időben bírálat alá vételével a biblia ihletéséről, Krisztus születéséről, istenségéről, imádásáról, csodatételeiről, angyalokról és ördögökről s más ezekhez hasonló bibliai kérdésekről e műben is fenntartott hittani tételek részben már túlélték magukat s ehez képest azok többé nem tekinthetők az unitáriusok hittudományi mai rendszerével azonosoknak“. Ferencz József szerint is „csak olvasni 5 Virasztásaim. Kér. Magvető. 1875. 263. 1. 6 Szen-Áb ahámí theologiája. Kér. Magvető, 1900—1901. 7 Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. Theologiai Szaklap, 1903-1904.
