Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

380 1. Mik a gimnáziumok jövedelmei és kiadásai? 2. Mi a személyzeti állapota, milyen az egyének kép­zettsége ? 3. A gimnáziumok közül melyek szükségesek? 4. Melyek lehetnek alsó, vagy felső gimnáziumokká? 5. Melyik tekintessék állami, melyik nyilvános, vagy ma­gán gimnázium gyanánt? 6. Melyek eltörlendők? 7. Lehet-e az eltörlendők javait a fennmaradók javára fordítani? A terv a fegyelmet, módszert, tanítók egymásközti viszo­nyait illetőleg azonnal, ellenben a tanulmányoknak osztályon­ként való megkezdése csak lassan beviendő s a felsőbb osz­tályokban egyelőre átmeneti tervnek kell lenni Ezért kéri min­den gimnázium tervét, hogy az átmeneti tervek elkészíthetők legyenek. Az ország sajátszerű viszonyai szükségessé teszik, hogy minden lakosa tudja az ország három nyelvét. A terv kötelezi a gimnáziumokat az országban beszélt nyelvek taní­tására azoknak, kiknek szülői kívánják. Itt ez intézkedés nem elégséges és szükséges volna, hogy a 3 nyelv tanulása különb­ség nélkül minden tanulónak kötelességévé tétessék. De hogy ez megtörténhessék, a többi tárgyakat kevesbíteni kell. Mint­hogy azonban ezt a matematikai és természettudományoknál nem lehet, ez csak a görögnél tehető. De minthogy így sincs elég tér két új kötelező tantárgynak — mert az anyai nyelv különben is kötelező — felmerül egy 9-ik tanév szükségessége úgy, hogy az algimnázium 4, a főgimnázium 5 évre lenne ki­terjesztendő. De viszont azért az erdélyi tanulók egyetemi évei 1-gyel rövidülnének. Az 1850 aug. 15—16-án Kolozsvárt tartolt főtanács egy I—VI. pontokba foglalt nagyon résztetes és alaposan kidol­gozott választ (Mikó munkája) ad e megkeresésre. A válasz lényeges tartalma ez: A felsőbb iskolákra nézve. Ilyenek a tordai, keresztúri, u. n. gimnázium és a kolozsvári kollégium. Azokban a filozófiai tanulmányokig, ebben a filozófiai, teológiai és juridikai tudo­mányokat is tanítjuk. Végzettjeink az absolutoriumnál fogva hivatalképesek, miként bármely más hazai tanintézet végzettjei. A tanítási tervre nézve: csatolják az 1841. évi köröndi, az 1842. évi kolozsvári zsinat, az 1843. évi kolozsvári főtanács, 1845. évi almási zsinat és 1847. évi kolozsvári főtanács tan­tervi határozatait bizonyos magyarázatokkal. A kérdő pontokat illetőleg: a tanító személyzet: Kolozs­várt a jogtanárral együtt 5 tanár van, jelenleg 2 állomás üres.

Next

/
Oldalképek
Tartalom