Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
361 különben — ha helyesen értjük — az a meggyőződés cseng ki, hogy a hazafias szellem ápolását és a szabadelvű eszmék nyílt vallását nem engedhették meg maguknak szegény emberek — csupán életfenntartásuk kockáztatásával. E csoporthoz kell számítanunk Körmöczi János püspököt, ki állásánál s az egyház múltjának ismeretéből származó tapaszjalatainál fogva természetszerűen a mérsékelt elem mellett áll. És végül Molnos Dávidot, akit Gyöngyösi István halotti beszédjében „mint buzgó és lelkiismeretes, erős fegyelmet tartó, kemény igazságú, szoros lelkiismeretű, született nevelőt és igazgatót“ sirat el s azzal szemben, hogy „bosszús indulatunak s üldöző keménységűnek“ mondják, azt fejtegeti, hogy milyen nehéz „egy ifjú társaság közigazgatójának“ lenni, aki jobb kezében a jutalmat, a balban a vesszőt tartja s aki még a vakmerőket is megdöbbentette egy Jesu bone 1 felkiáltással. A vármegye emberei s azért szabadabb szelleműek kaáli Nagy Lázár és Daniel Elek. Előbbi, mint a kaáli Nagyok Kolozsmegyébe szakadt sarjadéka, 1790-ben Kolozs-megye i alispán, 1811-ben már mint főbírót az országgyűlés a színház építtető biztosának választotta, 1807-ben iskolai felügyelő gondnok, 1809-től Kolozs-köri gondnok. Brassai meghívásának ő volt a kezdeményezője, ő írt Dániel Eleknek, meleg szavakkal ajánlván őt a megüresedett tanári székre. Kőváry ezt nagy gondolatnak mondja akkor, mikor a Salák az udvari kancellária szellemét képviselték s épen ezidőtájban — két évvel később — az egyik a kollégiumi gondnokságról le is mondott4 Kora legmíveltebb, legszabadabb gondolkozású férfiúinak egyike. Dániel Elek főgondnok a napóleoni idők után bekövetkezett reakció magaslatán, 1820-ban választatott főgondnokká. Előbb felsőfej ér-megyei főispán, később az ország harmadik digniláriusi állásában kir. táblai elnök. Helyzetét nem látom eléggé tisztán. Nagy Lázár gondolatát magáévá tevén, javaslatba hozza a zsinatnak Brassai megválasztását. De nehány év múlva Brassai reformjának elfogadása ellen ő tiltakozik s mikor a zsinat erre nem reagál, ő jelenti a dolgot a guberniumnak, hogy megakadályozhassa. Lelke egyik rétegében labanc, mint egyik őse, Ferenc, a másikban szabadelvű és forradalmár, mint másik őse Péter, aki Rákóczi megválasztásakor előtte vitte a fejedelmi buzogányt. Es végűi ott van Iszlai László, akit az 1838-ban lemondott Sala Mihály helyett választottak felügyelő-gondnoknak, Főkormányszéki „titoknok“, az 1837. évi országgyűlésen regálista, királyi hivatalos és természetesen aulikus. Az iskolai rendnek és fegyelemnek szigorú 4 Szellemünk képviselői a millenium századában. Kér. Magvető. 1899.
