Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
344 más fontosabb irományoknak a konzisztórium levéltárába való összegyűjtését és őrzését, amely intézkedésre az adott alkalmat, hogy az eklézsiák ezekre nem vigyáztak kellően. Súlyosan érintette az egyház szilárdulni kezdő pénzügyi helyzetét az 1811. évi államtönk (devalvatio), amely a vagyont egyötödére szállította alá. Ennek következménye volt, hogy a megrendült egyensúly helyreállítására Körmöczi és Szász Mózes adománygyűjtő körútra indultak. (L. „A kollégium jóltevői“ c. fejezetet.) A század első tizedében olvassuk először, hogy nehány eklézsiánk orgonát csináltat, mit először megjegyzés nélkül tudomásul vesznek, később, Körmöczi alatt, közpénzből való készítését tiltani kezdik. És végűi ebbe a korba esik az angol és amerikai unitáriusokkal való érintkezésünk első kezdete. Megemlítem, mint e kornak egyik jellemző vonását, az u. n. vasárnapi tanítást, mert erről sok téves nézet van forgalomban közöttünk. Itt-ott olvashatjuk, hogy ez a 19. század utolsó harmadában került át hozzánk Angliából. Ez nem áll. II. József valahogy pótolni akarván a falusi iskolákban a rövid téli tanítási idő miatt elmulasztottakat, elrendelte, hogy nyári időben vasárnaponként d. e. fiukat, d. u. leányokat tanítani kell s az eredményről jelentést beküldeni. Az 1803. évi csikszentmártoni és az 1804. évi ürmösi zsinat komolyan megrendeli a szülőknek és a családtartó gazdáknak, hogy a vasárnapi tanítástól vissza ne tartsák a gyermekeket. Az 1813. évi főtanács pedig megalkotván a köri felügyelő-gondnokok részére az utasítást, ezek kötelességévé teszi, hogy ügyeljenek, „hogy azon régi jó rendtartás minden eklézsiában megujíttassék és megtartassék, mely szerint a két nembeli ifjúság a pap által, népesebb eklézsiákban a mestert is segítségül vévén a vallás princípiumaiban, az istentisztelet módjában és éneklésben szorgalmatosán taníttassék vasárnaponként Szentgyörgynaptól Szentmihályig a templomban, d. e. a férfi, d. u. a leány ifjúság s akkor közönséges exament adjanak“. A külső építkezések után most a belső következik. A hivatalokat a szükség, a század nincstelensége, az állandó nyomor és nélkülözés megteremtette. Most szabályozni kellett a teendőket és hatásköröket, hogy ne az egyének tetszésétől és önkényétől függjön a munka. Ez az alkotmányos, szervező munka Körmöcziben emberére talált. A kort ebből a szempontból az utasítások korának mondhatjuk. Az 1784. évi zsinat a köri felügyelő-gondnokok előadott panaszaira kimondja, hogy a köri és egyházközségi gondnokok részére utasítás készíttessék, mely azok teendőit és kötelességeit, valamint az egyházközségi tagokét is magában foglalja. Az utasítás azonban
