Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
331 is a munkálatában szintén felveti a kérdést, hogy folytassa-e az egyház a sérelmek orvoslása iránti lépéseket, vagy ne? E tekintetben — úgy látszik — a bizottság tagjai nem voltak egy véleményen. Voltak, akik attól féltek, hogy a sérelmek felelevenítése által a vallásfelekezetek között újabban meghonosodott türelmet fogják megzavarni. Mások amiatt aggódtak, hogy ezzel az 1868 óta élvezett segélyt kockára tesszük. Hajós nem osztozik az aggodalmakban. Nem pedig azért, mert nem egyik, vagy másik felekezet vagyonát akarják, hanem azt, hogy az országgyűlés az elvettekért kárpótoljon. Az államsegély kockáztatásától sem fél, hiszen az a segély, melyet még a zsidó egyházak is élveznek, egészen más természetű. És a reformátusok kérelme hasonló sérelmek orvoslásáért épen akkor állt befejezés előtt. Szerinte a kérdést most elejteni „valóságos jogfeladás“ volna, beismerése annak, hogy eddigi kérelmeink jogosulatlanok voltak. És hűtlenség és erkölcsi kötelességmulasztás hitelődeinkkel szemben, kik szívósan ragaszkodtak e sérelmeink orvoslásához és státusügynek tekintették évtizedeken keresztül. Abbahagyására nincs semmi lényeges ok és súlyos felelősséget vennénk magunkra, mert az elvétellel egyházunknak nemcsak anyagi, hanem szellemi élete is annyira megingott, hogy abból egy egész század alatt alig tudtunk kilábalni. Legalább a veszett fejszének a nyele (40— 50000 frt) térüljön vissza. A külső foglalásokra fátyolt borítunk. A templom és óvári iskolára szintén. De egyebet követelne, mert elődeink már 1791-ben így nyilatkoztak. Az egyház vezetősége megoldottnak tekintette a kérdést, miután az egyházi és iskolai államsegélyt megkapta. 11. fejezet. Az alkotmány helyreállításától 1848-ig. Mária Terézia alatt rendre kimaradtak az unitáriusok a városi hivatalokból, csak néha jutott be egy-egy az alsóbb subaltern officiumokba. A városi hivatalok ezek voltak: szenátorság, notariusság, oratorság, divizorság, szolgabíróság, direktorság, kvártás mesterség, városgazdaság, borbíróság, rektifikátorság, okulátorság, húslátóság, határjáróság, szekérmesterség. József alatt 1783-ban rendelet jött, hogy ezután vallásra való tekintet nélkül csupán alkalmasság alapján vétetnek fel hivatalokra. Reményük éledni kezd, lépéseket tesznek ez irányban a magistratusnál és a guberniumnál is, de sikertelenül. Kénytelenek voltak a császárhoz fordulni kérelmükkel, Dr. Gól Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 22
