Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
326 Az 1656. 24. t.-c. szerint, ahol bármely bevett vallás dolga fennforog, mindenik bevett vallásból egyenlőszámú személyek ítélete kívántatik, különben az ítélet nem törvényes. Ellenkezik a hazai törvényekkel, a geometrica proportio színe alatt megbontaná a vallások jogegyenlőségét s mások jussában részesülni. Hiszen a három nemzet egyenlő szabadsága sem azok számától függ. Még a vármegyék és székek is utasításul adták követeiknek, hogy a sérelem megorvoslását sürgessék s az ország jegyzőkönyvébe való beírását meg is nyerték. A rendek elismerték a kérelmezők törvényes jogát s Ígérték, hogy adandó alkalommal tekintetbe veszik. A 77. ülésen az unitárius vallásu királyi hivatalosak és követek azt kérték, hogy a vármegyék, székek, vidékek és taxális helyek közönségétől az országgyűlésre ne 2—2, hanem 3—3 követ küldessék, mert országgyűlésen a vallások jussát és szabadságát illető dolgok is előfordulván, a 3 különböző vallásból 3 követ küldése szükséges. Az országgyűlés elfogadta ezt az érvelést s előbbi határozatát így változtatta meg. 10. fejezet. Küzdelem az elvett javak visszaszerzéséért. Az egyház a 18. század folyamán, 1716-tól 1789-ig, számos jelentékeny sérelmet szenvedett és olyan veszteségeket, melyeket soha többé ki nem tudott épülni. Ezek orvoslását Ágh püspök 1774-ben siker nélkül kérte. Később, 1782 jul. 31-én Pákei József tanuló útján ismételten kérték. II. József 1784 aug. 14-én a Főtanáccsal 8482. gub. sz. a. közölt rendelettel az 1693-ban ígért 5000 frt kifizetését elrendelte, ami meg is történt. De egyéb panaszaival a státust elutasította. Ezért az 1790. évi felsőrákosi zsinat határozta, hogy „mind az egyeseken, mind a vallásunkon és közönségünkön esett sérelmeket, de olyanokat, melyeket bizonyítani lehet, az esperes és inspektor kurátor több értelmes emberekkel írja össze, az egészet foglalja össze a repr. konzisztórium s adja be az országgyűléshez“. Erre a lépésre az indította a zsinatot, hogy II. Lipót királyi szavával és hittel ígérte a Lipót diplomáján esett sérelmek orvoslását. S az ország rendei is főtárgyul a politikai és vallási szabadság s az alkotmány helyreállítását tűzték ki. A főkonzisztórium panaszát két törvényes okra alapítja. Egyik az, hogy az Approbaták és Comp. Constitutiok a lelkiismeret szabadságát és a vallásegyenlőséget biztosították. A másik: az 1691 dec. 4. diploma e szavai által: in causa receptarum ibidem religionum, templorum, scholarum, parochia-
