Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

318 érdekes megfigyelni, hogy a 3 nemzet és 4 bevett vallás or­szágában miként módosulnak azok a közoktatási kérdések, melyeket Mária Terézia 1777. évi Ratioja óta a magyar köz­véleményben felvetődtek s József Norma Regiá-jában az er­délyi protestáns körök oly heves ellenzéssel fogadtak. E fele­­kezetközi bizottságban a 4 vallás legkiválóbb képviselői, a kor míveltségi színvonalán álló tudós elmék foglaltak helyet. S mondhatjuk, hogy javaslatuk az akkori Erdély közoktatási köz­véleményének kifejezése, összegezése azoknak a kívánságok­nak, melyek a lelkekben éltek s az ország közoktatási politi­kájának alapjául szolgálhattak volna. S mutatják azt is, hogy a tényleges iskolai rendszer és állapotok milyen távol álltak a lelkekben élő eszményektől. A köznevelés célja: erényes, jó erkölcsű és mívelt tagokat nevelni a társadalom részére. A ve­zető elv, melyből a munkálat kiindul, ez: „Erdély politikai rendszere gyönyörű változatosságot mutat az egységben és egységet a változatosságban“. Az egység azt kívánja, hogy a tanulmányok rendje, felosztása, tanfolyama minden iskolában egyenlő legyen — általános körvonalaiban. A nemzetek kü­lönbsége meg azt, hogy mindenki a magáét teljesen megta­nulja. A vallások különbsége azt, hogy mindenik felekezet maga igazgatja magát, maga kezeli alapjait. A tervezet sűrűn emlegeti az educatio rationalist, de nem azt érti rajta, amit mi, hanem az egész nemzet egységes ne­velését. Józseffel szemben az általános tankötelezettséget kivi­hetetlennek mondja, sőt törvénnyel akarja eltiltani gyenge te­hetségű gyermekek tudós iskolába küldését. Ez a nemesség, a rendi társadalom szava önző érdekei védelmében. A latint a falusi iskolákból kidobja. Egészen modernül hat, mikor meg­szervezi a polgári iskolát alsó osztályában az anyanyelvvel, feljebb magyar városokban német, szász városokban magyar a tanítás nyelve. A grammatikai iskola ötosztályú (3+2). De hiba, ha csak latint tanítanak benne, mert nyelvek tanulása csak annyiban helyes, ha az „anyai nyelv mívelését foglalja magában“. Mennyire modernül hangzik ez, mikor a Ratio szerint a latint a latinnal, József szerint a némettel kell taní­tani. A német a magyar és székely nemzet iskoláiban rend­kívüli tárgy, a magyar is a szászokéiban. Minden nyelvet az anyai nyelv segítségével kell tanítani. Az anyanyelv tanítására chrestomathiát ír elő. A humaniora-osztályok célja: a gondo­latok szép kifejezése kötött vagy kötetlen beszédben, de a tanulókat nem kell kínozni versek készítésével. A filozófiai tanfolyam három éves A tanulmányok rendje úgy állapítandó meg, hogy az átmenet egyik felekezet kollégiumából a mási­kéba lehető legyen. Az utolsó évben az esztétika mellett elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom