Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
300 tákat. Alapjában téves felfogásból indul ki: nem az alkotmány az alapja, hanem abszolút és önkényes elhatározása. Nem helyezte vissza a jogegyenlőség állapotába a négy bevett vallást. Reánk nézve még különösen törvényellenes volt, hogy míg a többi vallásokat ismételten említi, az unitáriusokat egyszer sem nevezi meg. A jogegyenlőség hiánya különösen az áttéréseknél, vegyes házasságoknál, az ezekből született gyermekek vallásánál, a templomok és iskolák építésénél tűnik szembe. A rendelet 6 első pontja, mely általános elveket, mondhatnék : az elvi megalapozást foglalja magában, Erdélyre nézve is kihirdettetett. De itteni sajátos viszonyokra való tekintettel még 10 ponttal toldotta meg, melyek némileg eltérnek a Magyarország részére kiadott rendelet pontjaitól. Ezek: 1. Templomok, papi lakok, iskolák építését csak a görög-keletieknél köti 100 családhoz, a protestánsoknál nem, csak a megfelelő anyagi erő legyen meg. 2. A reversálisokat a múltra nézve fenntartja, a jövőre eltörli: a vegyes házasságoknál a gyermekek nemök szerint követik szülőik vallását. 3. Ha a házasság az egyik fél r. katholikus vallásra térésével lesz vegyessé, a 12 éven aluli gyermek vallása az előbbi pont szerint igazodik. 4. A bábák keresztelése a protestánsokra nem kényszeríthető. 5. A protestáns lelkészek a betegeket, foglyokat szabadon látogathatják; r. katholikus pap csak egyenes kívánatra. 6. Protestáns gyermekek, ha felekezeti iskolájuk nincs, r. katholikus iskolába szabadon járhatnak. 7. A kollektázás és a tanulók supplikációja eltiltatik. 8. Az egyházlátogatást a püspökök és esperesek szabadon végezhetik, de csak a nép megterhelése nélkül. 9. Zsinati, egyházi gyűlések csak a tárgyak bejelentése s engedély mellett tarthatók. 10. Erdélyben „változhatatlan törvény“ legyen, hogy vallásért senki semmi módon nem büntethető. Volt ebben a rendeletben sok szabadelvű és igazságos intézkedés mellett olyan is, amely iskoláink s alkalmazottjaink fenntartását megnehezítette, midőn a kollektázást és supplikációt eltiltotta. Hiszen már több mint félszázad óta a kollektázás útján bejövő adományok az egyetlen élő fundusa az iskolának. És a supplikáció egyetlen eszköze tanárjelöltek külföldre küldésének. Ez a tilalom nehéz helyzetbe sodorta a vezetőket. A perselyek kitétele megszűnt, de a repr. konzisztórium elrendelte, hogy a quindenalisokon azután elemosyna címen gyűjtsenek. Az egyházlátogatás is megakadt, a zsinatok tartása
