Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
296 V. 291.) a szentháromsági templom elvétele alkalmával feljegyzi, hogy királyi rendelet tiltja meg, hogy ezután ne híjják Szent-Rontásnak, hanem latinul Sancta-Trinitasnak; mert azzal vádoltak, hogy mi unitáriusok a Szentháromság elleni gyűlöletből a Sancta-Trinitas szót elrontottuk s így lett belőle Szent- Rontás. Annyira meg voltak félemlítve az unitáriusok, hogy 1760 május 11-én (Fase. V. 201—203.) és 1762 április 18-án (Fase. V. 232.) a r. katholikus püspök bevonulásakor a papság a diáksággal kivonult sorfalat állani s lakásán küldöttség élén a püspök üdvözölte. A főnök hozzáteszi: nem félelemből, — épen ez árulja el a lelkek érzelmeit — hanem illendőségből történt. A reformátusok és lutheránusok nem jelentek meg. Az is megtörtént, hogy 1760 aug. 21-én (Fase. V. 206.) és 1785 szept. 10-én (Fase. VI. 345.) a kath. püspök első ízben kanonokjaival iskolánkat és „kicsiny könyvtárunkat“ meglátogatta. Ez nem az előzékeny figyelem ténye, hanem guberniumi tisztségéből folyó hivatalos ténykedés. Mária Terézia vallás- és oktatásügyi politikájának kidomborodó jellemvonása: a kíméletlen rekatholizálás és az az elv, hogy az iskolaügy politikum. A jezsuitáknak és szerzetes rendeknek a befolyását minden módon erősítette. A kath. püspöknek Erdély kormányzásában kivételesen széles és majdnem korlátlan hatáskört biztosított s ezzel durván és kíméletlenül megsértette az ország alkotmányát. Felállította a római kath. oktatásügyi bizottságot. Rekatholizáló munkájának eszközei: az áttérések és vegyes házasságok szabályozása, pénz, birtok, címek és rangok adományozása, tanulók részére ösztöndíjak alapítása, anyagilag tönkrement nemesek anyagi segélyezése, közkórházak katholikussá tétele. Hogy a jezsuita-rendet, mely e törekvésében neki hathatós segítséget nyújtott, eltörölte, az nem szíve szerint történt, hanem állami érdekből nemzetközi nyomásra. Politikájának éle főkép Kolozsvár ellen irányul, mert ez a város a magyarságnak és a nem-katholikusoknak egyik erős vára volt. Es itt is főkép ellenünk, akiket mindig a gúnyosan lenéző ariánus néven emlegetnek. 7. fejezet A türelmi rendelet kora. II. József trónraléptévei új korszak kezdődik egyházunk történetében. Nem lehet nagyobb és élesebb ellentétet elgondolni sem, ami van az anya türelmetlenül elfogult katholizáló szelleme és fia felvilágosult szabadelvűsége között. Egy • egész világ választja el a türelmi rendeletben és az előző kor-
