Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
274 kezményeként volt olyan év, midőn a tanárok a Horváth Ferenc búzáján kivűl fizetésüknek Vs-át sem kapták meg. Fia br. P. Horváth Kálmán a kollégium felügyelőgondnoka, később főgondnok folytatja e nagylelkű adományok sorozatát, 1878-tól kezdve mint isk felügyelőgondnok, később, mint főgondnok évről-évre jutalmat tűz ki az osztály- és érettségi vizsgálatoknál a legjobb eredményt elérő tanulóknak valláskülönbség nélkül való jutalmazására. Vargyasi Daniel-családból (Boros: Vargyasi Dániel Péter főgondnok és családja. K. Mv. 1897.) D. István (1639—1688) özvegye Gyerőmonostori Kemény Zsófia a piaci iskola építésére 150 tallért adott. 1690—98-ig, míg Kolozsvárt lakott, sokszor segélyezte az ifjúságot. Daniel Klára homoródszentmártoni Biró János neje a tanulókat bőkezűleg segélyezte, a kolozsvári eklézsiának templomhelyet adott, a kollégium helyének megszerzésére 60 frtot, az építendő templomra 50 irtot. D. Péter főgondnok 1723-tól 1741-ig évi 200 véka búzát adott a kolozsvári és 60-at a tordai iskolának. A Huszár-házba költözés után „az iskolát“ a sajátjából befedette. Lovat adott a diákoknak, hogy azzal adományokat gyűjteni mehessenek. 1757 októberében (U. o. 592.) V. Daniel Ferenc Haraczkereken végrendeletet csinál, melyet Szent-Gerliczei idősb Jakab Miklós és Szent-Gerlicei Gál András nemes Marosszéknek hűtős assessorai is hitelesítenek, következő rendeltetéssel: „Frátai, szopori, botházi, szentkirályi, egerbegyi és lónai jószágaimból az eddig nékem obveniált mindenféle gabonából való dézmát az szegény kolozsvári unitarium collegium számára kiadom, u. m. nevezetesen ezekből: valamiket az jobbágyaim, selléreim és mások is az én földeimben, akárkik legyenek azok, szántanak, vetnek, mindazokból az obveniálandó dézmát mindenféle gabonából, u. m őszi- és tavaszbúzából, rozsból, árpából, törökbúzából és zabból, az egy lenen és kenderen kívül, kiadom, soha ezen rendelésemet, míg élek, meg nem változtatom, holtom után is sub anathemate az posteritasim, vagyis legatariusim tartsák magokat ehez, kiadni, adatni tartozzanak; et quidem hirt tevén annak idejében az collegiumnak, in praesentia alterius legati légyen az dézmálás, hogy csalárdság az dézmálásban ne tapasztaltassék; kötelesek legyenek azok, akiktől az dézma megyen, hogy az hova az tiszt, collegium vagy praelatusai fogják parancsolni, egyben gyűjtsék, takarítsák.“ Id. Daniel Gábor az édes atyja néhai Daniel Eleknek 1816 szept. 1. kelt 3000 váltó rfrtról szóló alapítványa (három kolozsvári nemes ifjú segélyezése) iránt az E. K. Tanáccsal 1897 május 1-én egyességre jutott a következőkben : Id. Dániel Gábor elévültnek tekinti az alapítványt, minthogy sem a tőkét,
