Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
264 netelt. A főgondnok 1783 máj. 19-én az esperesekhez levelet írt, melyben elmondja, hogy a napokban Kolozsvárt járt s a kasszában még 200 frtot sem talált. Pedig a tanárok fizetése restanciában van s a diákok divíziója sem jár ki. Tavaly óta könyörgünk a Felségnek, — írja — hogy elvett javainkat adassa vissza, vagy a kollektázást engedje meg. De választ még nem kaptunk. Már eddig is sok a költség: az udvari ágens s Bécsbe küldött követeink számára kétszer is kölcsönt vettünk, részben az akadémiták részére gyűjtött pénzt fordítottuk e szükségre. Valamely publikálni s pennára tenni nem tanácsos célra 1000 frtot lévén összegyüjtendő, kéri az espereseket, hogy a nótárius és insp. kurátorokkal együtt e levéllel keressék fel a patrónusokat és belső embereket s unszolják őket adakozásra. A tanárok fizetését 1778-ban felemelték volt: 180 írtról 230 írtra és 112 véka búzára a püspök, mint rektorét és theologiai tanárét, a többiét 100 írtról 150 írtra és 100 véka búza, a „féltanárét“ 40 írtról 60 írtra és 40 véka búza. De a fizetések kiadása megakadt s visszaesett az 1778 előtti állapotra. 1718 óta minden tanárt oly feltétellel iktattak be, hogy fizetését csak akkor kapja egészen, ha a jövedelemből telik, különben ami lesz, azon tanártársaival egyenlően osztozik s kötelezi magát, hogy a restánciát sem ő, sem utódai sohasem követelik. Szent- Ábraháminak pl. 1716-tól 1756-ig 188o véka búzája maradt restánciában. 1784 okt. 25-én a repr. konzisztórium Horváth F. főgondnok kezdeményezésére azon tanácskozik: mi módokat lehetne találni a kollégium és professzorok fenntartására a legfelsőbb rendeletek megsértése nélkül? A határozat: egy bizonyos vasárnap a papok minden eklézsiában a szószékből intsék a népet a segélyadásra. A patrónusokat és nemeseket pedig minden körben el kell járni, hogy adakozzanak. A gyűjtést minden körben magára vállalta egy konzisztor s meg is indították, de a fizetést az 1785. évi tarcsafalvi zsinat mégis kénytelen volt leszállítani 120 frtra úgy, hogy a kolozsvári sallaristák évi fizetése összesen 736 frt 40 drra ment. Ezért a nélkülözéssel küzdő tanárok mindegyre folyamodtak fizetésemelésért. A főkonz. az ügyet a zsinatra, ez a fundatiók rendbeszedésére kiküldött bizottság munkájának beadására halasztotta. Soha jobb időben nem érkezhetett volna Suki alapítványa. Az 1792. évi dombói zsinat megállapítja, hogy a kollégium régi fundatiója 3367 frt 47 pénz, a Lázár püspök által gyűjtött (1788-89.) összeg 7965 frt 59 p., összesen 11333 frt. 6 p. De a régi alap kamatjával együtt veszélyben forgott. A Perceptorum Libellusban az 1791-94. években sem kamat, sem tőke fizetéséről bejegyzés nincs. A pénzkezelés sem volt kellőleg rendezve. A tőke az ország
