Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
25 I A szászok sürgetésére nov. 27-én megint plebánusválasztásra gyűltek össze, de most jelöltjük ellen az volt az ellenvetés, hogy némely hitelvi kérdésekben az ariánizmushoz hajlik. Ezért elhalasztották a választást addig, míg a megválasztott püspökjelölt „declarálja a maga religióját.“ Aztán azért is, mert várták Hertelius Jánost. Végül 1593 szept. 18. közgyűlés ily végzést hozott: »Minthogy a volt plebánus halála után e tiszt üresedésben volt és miatta a két nemzet közt sok visszavonás és egyenetlenség támadt, mivel akiket szász részről ajánlottak, a magyarok bizonyos okokért nem akarták elfogadni : őkegyelmek e napon minden visszavonásnak és egyenetlenségnek véget akarván vetni, noha Erasmus uram némi cikkekben nem értene egészen egyet a zsinattal, de aminő írását és kötését felhozták a százférfiak elé, őkegyelmek az alsó tanácsbeli tagokkal együtt elégnek ítélték, hogy a plébániára választassák- Azért táblára járván, egyenlő szavazattal választották meg a plebánusi tisztre Erasmus uramat“.8 Mióta Erdélynek orthodox fejedelmei voltak, a mobile mutatur semper cum principe vulgus szerint gyarapodni kezdett a reformátusok száma Kolozsvárt is. Folyt a beköltözés is, de napirenden voltak az áttérések is. 1620—22 táján a kolozsvári szászoknak egy jó része elhagyta az unitárius vallást és a reformátusokhoz csatlakozott. A szászok mindig előrelátók és „körültekintők“ voltak. Megérezték előre az idők változását.9 Kérték a fejedelmet, hogy a mi óvári iskolánkban az Apellatiumot istentiszteletek tartására engedje át nekik. A fejedelem teljesítette kérésüket. Így e terem iskolai rendeltetése megszűnt s a református szászok oratóriuma lett. Segesvári Bálint naplójában így adja elé ezt az eseményt: „1628 okt. 2-án foglalták el a kálvinisták a felső apellatiumot a fejedelem akaratából a szászok számára, kinek 30 ablaka vala. Foglalók Filstich Péter aranyváltó szász és Kassai István magyar nemzetű, mindkettő fejedelmi tanácsos és a kolozsvári reformátusok tekintélyes vezető emberei. Ezek tanácslásából addig futották a fejedelmet, mígnem meg kellett engednie... Dec. 3-án prédikált először az Apellatiumban a szászoknak a hittagadó Gitschner Ádám — a kollégiumban lektor volt — hidelvi fiú, aki igaz hitét megtagadván, kálvinistává lön, mindeneknek csúfjává tévé magát érette“. Radecius püspök halála után megint sok kellemetlen viszálykodás keletkezett a magyar és szász unitáriusok között. A szászok prédikátora ifj. Szőrös Mátyás sok újítást akart be-8 Jakab E.: Kolozsvár története, 2. 337—339. 0 Jakab Elek, Kolozsvár története, 2. 291. 1.
