Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
243 világiak. Amaz gyűléseit télen, az év elején szokta tartani Kolozsvárt, az országgyűlések alkalmával. Arról jegyzőkönyveket vesznek fel, erről ilyenek nem maradtak fenn. Létesítésének szükségképeni következménye volt, hogy a püspök egyházkormányzó hatásköre megoszlott közte és a főgondnok között. Tóthnak a névre nézve a magyarázata az, hogy a gen. cons, és partiale cons., azaz részszerinti (= képviselő) tanács fölé kívánták helyezni az új, vegyes összetételű consistoriumot s ezért lett a neve supremum consistorium. Hogy azonban mennyire nincs benne az egyházi vezetők tudatában ennek a supr. cons.-nak a létezése és működése, mutatják az 1793. évi kolozsvári főtanács és az 1796. évi káli zsinat végzései, melyek szerint „eleitől fogva“ nem volt nálunk más, mint a téli konz. és a zsinati gyűlések alkalmával tartani szokott külső és belső rendből álló ú. n. gen. cons, és a repr. cons., ezért főkonzisztóriumon értessék az ú. n. generale consistorium. Ez a két főtanács a supr. cons.-ról nem tud semmit. Működése csak a hívekhez, patrónusokhoz és inspektor-kurátorokhoz írt felszólító, adakozásra buzdító levelekből tükröződik. Jegyzőkönyve nincs. V. A rendkívüli körülmények módosítást hoztak be a püspökválasztás addigi törvényes rendjébe is. Ilyen veszélyes időkben a püspöki szék nem maradhatott sokáig üresen. Az önfenntartás ösztöne súgta a vezetőknek a bevezetett intézkedéseket. Almási Mihály 31 évi püspökösködés után 1724 márc. 23-án meghalt. A 3 hónappal azelőtt megválasztott Dániel Péter főgondnok két hét múlva Kolozsvárt volt s összehíván az eklézsia konzisztóriumát és a küküllői, marosi espereseket s Aranyosszékről két papot, akiket hamarjában megtalálhattak, a kolozsvári első papot, Pálfi Zsigmondot ápr. 7-én'„a mesterutcai kultuszhelyen“ püspöknek választották és azonnal fel is eskették. Tudták, hogy ez az eljárás az eddigi törvényes rendnek nem felel meg. Ki is fejezték ezt: „az püspökség vacantiája az dolgoknak conjuncturái és a terhes üdők miatt szent zsinati confluxusig való morát nem szenvedvén s lévén olyan reménységgel, hogyha szintén közönséges voxra mehetett volna is az electio, máson meg nem határozódott volna“. Az ugyanazon évi jun. 17. árkosi zsinaton Pálfi püspök szavazás alá akarta bocsátani állását, de a zsinat nem fogadta el, hanem a helyzet diktálta törvényellenes eljárást jóváhagyta. Az eklézsia jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy az aranyosszéki esperes, Ekárt Gergely beteg volt s az eklézsiából jelen voltak: Szent-Lászlai János, Bongardus János, Handsáros János, Teleki Ferenc, Csiszér György, Szakáll Ferenc, Timothé Dániel, Kádár János, Stencel Zsigmond, Bágyoni József, Kövendi 16*
