Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

232 sistorium szervezete minő kihatással volt a repr. consistorium belső szervezetére? Mindezek után mégis kijelenti, hogy elő­állása „a közegyházat illő vagyonnak a kolozsvári mater eklézsia vagyonától való szétválasztásával állhat szorosabb kapcsolatban“. Ez a szétválasztás 1724-ben történt, amiből tehát következnék, amit Ferenc József állít, hogy a képviselőtanács 1724 körül szerveztetett. Ámde ezt a megállapítást adatok nem támogatják. A gyéren rendelkezésünkre álló adatok részben korábbi, részben sokkal ké­sőbbi időre mutatnak. A szervezésre vonatkozó tételes törvény nincs ebben az időben. A szabályozás — mondja Tóth is — a • főtestületekre hosszú évek múlva következett be. Mikó szerint a „repr. cons.“ név először 1778-ban fordul elő. Ez téves, mert a „repr. cons.“ név már az 1775. évi zsinat jegyzőkönyvében (414.1.) előfordul a tordai iskola rektorának alkalmazása kérdésénél: „Ha mikor rector kívántatik, az idő s alkalmatosság megen­gedvén in constituendo neo-rectore a t. superintendentia és a venerabilis ecclesia között correspondentia légyen, de a t. super­­intendentiának authoritása mindenkor helyben maradjon és ha dissensus találna lenni, a t. superintendentia a kolozsvári rep­­raesentativum consisioriummal dirimálja“. Itt ugyanaz az eset, ami 1751-ben a „repr. synodus“-sal, hogy t. i. ez a végzés a repr. cons.-ról, mint már meglevő szervről beszél. Sőt a jegyző­könyvnek ugyanazon lapján mégegyszer előfordul e név a szentábrahámi pap ügyével kapcsolatban, melynek megvizsgá­lására a helyszínére bizottságot küldenek ki, hogy az „a t. superintendentiának és a repraesentativum consistoriumnak informatiot tegyen“. Ezekből a határozatokból világosan kitűnik, hogy a repr. conz. ez időben már tényleges működésben van. Az egyházi képviselőtanács jegyzőkönyvei az 1780. évvel kezdődnek. A korábbiak valószínűen elvesztek. Az 1775. évi adatok szerint tagjai voltak a kolozsvári tanárok és a bevá­lasztott papok. Az 1778. évi szentábrahámi zsinat végzéseinek II. pontja így szól: „A kolozsvári konzisztóriumhoz applikáljon a főkurátor a kolozsvári érdemesebb atyafiak közül négyet, kik a kolozsvári repraesentantivum contistoriumhoz tartozzanak mindenkor“. Ezt a végzést 1780-ban a dézsfalvi zsinat így alkal­mazta: „a kolozsvári repraesentativum consistorium assessorai­­nak e statu seculari denominálja a mtgs. főcurator úr a gén. consistoriummal együtt a kolozsvári mater ecclesiának actu fungens curatorait Rákosi és Barra Ferenc őkegyelmeket és a kolozsvári collegiumnak érdemes perceptorait Barta Mózes és Ágoston afiait; de a kinevezetteken kívül jelen lehetnek a gén. cons, assessorai is“. Ebből úgy látszik, hogy kezdetben a fő­gondnok, illetőleg a főtanács nevezte ki a képviselőtanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom