Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

221 A százemberekből rendre 12 üljön konziszfóriumot egy nótáriussal. Ezek minden vasárnap d. e. templom után gyűljenek össze a plébániára. De elég ha négyen összegyűlnek: az első konzisztor. mint praeses jobb- és balkeze felől való konzisztor társával és negyedik a nótárius. Negyedévenként (kántoronként) mind a tizenketten összegyűlvén jegyzőkönyvet olvasnak, számbaveszik az elintézett és elintézetlen ügyeket, búcsúznak. A jobbkéz felől való konzisztor ül helyébe prae­­sesnek, a volt praeses balkéz felől marad mint inspektor s jobbra ül a következő konzisztor, mint executor. Az uj praeses az utasításra tett kézzel esküt tesz. Evenként az egyik kurátor helyett karácsonykor újat választanak a régi mellé, valamint egyházfit is a tavaszi naggyülésen. A konzisztorok közül fél­évenként 2—2, egy szász s egy magyar megy el s más kettő áll helyükbe a centumból. Aztán egy kassza legyen a kvárla­­háznál és egy hűtős számtartó, minden naturale ennek kezébe menjen s általa kezeltessék. E szervezet sok vonásában ha­sonlít a későbbi E. K. Tanácshoz. Ez is, mint az E. K. Tanács, hetenként egyszer, vasárnap d. e. az istentisztelet után ülé­sezett. Határozatképességre a konzisztorok harmada volt szük­séges. Félévenként naggyűlés van, melynek a „gondviselők“, tehát a kurátor, plebánus, püspök és schola főmestere is tagjai. Ez számbavevő, felülvizsgáló testület, mint később a főtanács a képviselő-tanáccsal szemben. A hasonlóság abban is nyil­vánul. hogy a januári naggyűlés (ma úgy mondanék: évi köz­gyűlés) számbaveszi és felülvizsgálja a jegyzőkönyvet s ez alapon az elintézett és elintézetlen ügyeket épen úgy, mint később az egyházi és zsinati főtanács az E. K. T. jegyzőköny­veit és intézkedéseit, megállapítja a költségvetést, gondoskodik a szükségletek fedezéséről s felhatalmazza bizonyos ügyek in­tézésére. Eltérés csak abban van, hogy ez a szervezet csak a kolozsvári eklézsia kereteire szorítkozik, habár ez eklézsia ha­tásköre már tágasabb, mint egy másé, mert a külső eklézsiák kollekláit már itt kezelik. Feltűnő s a maitól eltérő vonása az, hogy az igazgatás tényleges munkájában az egyházirend, „a tanító-tanács“ nem vesz részt, csak felügyel, gondot visel, vi­­gyázással, ésszel, tanáccsal szolgál. Ez a konzisztórium megfelel a későbbi kebli tanácsnak, a nagygyűlés az egyházközségi közgyűlésnek. A hasonlóság alapján a képviselő tanács megalkotásánál egyes vonások át­vétele könnyen megtörténhetett. E szervezet megalkotása nem a templom, iskola és va­gyon elvételének a következménye ugyan, de szükségesnek tartottuk ismertetni, mert forrásul szolgált a későbbi szervezeti változásoknak; másfelől azért is, mert eredetét épen a salariu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom