Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
21 elő úgy, hogy a vallás erődje lett a fajnak s a fajjal való ez a kapcsolat állandó támasztója volt a vallásnak. Ez a szellemi kötelék és kapocs egységbe forrasztotta a szászságot. Kolozsvár német lakossága, amely Dávid Ferenc vezetése alatt a lutheranizmusról a kálvinizmusra s majd az unitárizmusra tért, „nemsokára népileg is elgyökértelenedett és a magyarság felszívta.“2 A szász egyetemnek az a határozata, mely kimondotta, hogy minden szász város egy valláshoz tartozzék, messzekiható jelentőségű, mely évszázadokra rányomta bélyegét az erdélyi lutheránus német egyházra. És bizonyíték is, hogy az erdélyi szászok már a 16. században erős faji öntudattal voltak telítve. Az ev. egyház volt az összekötő kapocs, a politikai egység szilárd kapcsa, a nyelv és nép tulajdonképeni védelme „Bizonyíték rá Kolozsvár, hol a németek elmagyarosodtak.“3) Fentiek szerint Dávid Ferenc és Blandrata unitárizmusa „halálos döfés volt Kolozsvárt a németségnek“, mert vallásuk miatt elzárva a szászságtól magukban álltak a kolozsvári szászok, számuk állandóan apadt s végül elmerültek, elvesztek az idők viharaiban. Csupán magyarrá lett családi nevükről látszik, hogy egykor a német nemzethez tartoztak. Thorwächter4) szerint Dávid Ferenc, Heltai általános népszerűsége volt az oka, hogy a kolozsvári szászok az unitárius vallásra tértek s az egyház kebelében magyarokká váltak. Házasságokat kötöttek magyarokkal és székelyekkel, hovatovább mind nagyobb számban, számuk mind kevesbedett, végül nem beszéltek szászul s nem akarták magukat szászoknak hívatni. Aztán megmagyarosították nevüket. A Binderből Kádár, Schmidtből Kovács, Kirschnerből Szőcs lett; Schässburgerből Segesvári, Enyederből Enyedi, Sommerburgerből Sombori, Mühlbacherből Sebesi, Kronstádterből Brassói, Birthelmerből Bertalan. Csak azokat a neveket tartották meg, melyeket nem tudtak könnyűszerrel megmagyarosítani: Blues, Thellmann, Hermann. „Ezenkívül eredeti szász jellegre vallanak manapság Kolozsvárt a legtöbb unitárius magyar feltűnően szelíd arcvonásai, házias rendjük, gazdálkodásuk, bútoraik, ruházatuk, szokásaik, életmódjuk, melyek rögtön elárulják az emberismerő előtt, hogy minő eredetűek.“ Thorwächter azt állítja, hogy mivel a szász unitáriusok többi — nem kolozsvári — része megmaradt az ág. vallás mellett, kizárta nemzeti kötelékéből a kolozsvári szászokat, ezek annál gyorsabban csatlakoztak kolozsvári székely és magyar hitsorsosaikhoz. A 2 Dr. Kari Bell, Das Deutschtum im Ausland. 66—67. 3 U. o. 19. 1. * Siebenbürgische Quartalschrift. 1796. V. kt.
