Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
182 meghalt 1705-ben, fia József sem érte meg a szathmári békét. Ez a béke lezárja Erdélyben a fejedelmi kort és a török uralom idejét. És most teljes erővel kezdődik a katholikus restauráció. III. Károly (1712—1740) első uralkodói tettei némileg megőrizték az erdélyi alkotmány látszatát. A kinevezéseknél tekintettel volt mindenik vallásra. De gubernátorrá már nem a legtöbb szavazatot nyert Wesselényi Istvánt, hanem a 6-ik helyen jelölt r. kath. gróf Kornis Zsigmondot nevezte ki. Ezt az állást aztán több mint egy századon keresztül római katholikusok töltötték be Kolozsvár rekatholizálására még 1709-ben egy nagyszabású tervet dolgoztak ki. Az 1712. évi országgyűlésen lépéseket tettek az A. C. és C. G-ba foglalt törvények megváltoztatására. A jezsuiták letelepedtek Kolozsvárt. A reformátusok 1713-ban védelműl a rekatholizálás ellen szervezték a főkonzisztóriumot. 1713-ban az unitáriusokat a főkormányszékből, ahol a lutheránusok is alig voltak képviselve, kizárták. 1713 febr. 18-án kinevezték br. Mártonfi Györgyöt katholikus püspökké. 1715 dec. 11-én újból alapították Gyulafehérvár székhellyel az erdélyi r. kath. püspökséget s hogy székhelyén jobban férhessen, már 1714-ben megkezdődött a reformátusoknak a várból való kizavarása. A király leiratot küldött a ref. státushoz, hogy a gyulafehérvári székesegyházat, kollégiumot, püspöki és tanári lakásokat adják át Steinville generálisnak. A kollégium 1716 febr. 26-án költözött ki „zászlókkal, dobokkal, a zászlókat megfordítván a lobogójukkal alá, a dobok pedig fekete posztóval voltak bevonva.“ Az ifjúság szétoszlott. Ez egy hónappal történt a mi piaci templomunk elvétele előtt. Hangulatot keltő nyitány a mű derekához. Lipót az 1693. évi ápr. 9-én kelt ú. n. pótdiploma május 14-iki kisérő iratában kijelentette, hogy kedvesebben vette volna, ha a reformátusok Óvári temploma helyett az unitáriusok piaci templomát adják át. Ezt hűségük kiváló jelének tekintette s más ügyekben elismerte és viszonozta volna. Május 20.-i leiratában megrendelte a kormányszéknek, legyen azon, hogy ez a kívánsága teljesüljön. Hogy a vallásügyi pótdiplomát a protestánsok kívánsága szerint adta ki, abban a legfőbb érdem a gróf Kinsky cseh kancelláré és első miniszteré, ö volt a protestánsok ügyének legerősebb támasza és védelme, ó állott ellen Kollonich és a jezsuita generális befolyásának s ő vitte ki, hogy az erdélyi vallásügy kérdésében a protestánsoknak a gubernium által is támogatott álláspontja fogadtassék el. Mihelyt azonban meghalt (1699 febr. 27.), megváltozott a vallásügyi politika egész iránya s kezdődött a Kollonich politikája: előbb koldussá, aztán rabbá, végül katholikussá tenni a magyart. Mikor 1695-ben Magyarország hercegprímásává
