Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

II. rész: A piaci iskola

178 a halottvivők viszik tovább a testet. A pestis elején, jul. 2-án, a katonai parancsnok elrendelte, hogy temetésre diáknak kivo» nulni nem szabad. De ez a tilalom csak 3 napig tartott. A diá­kok közül sokan haza mennek. Két nap alatt 50-et temettek, ezek között 3 patronusukat. Jul. 12-én a városon meghaltak száma 105 volt. Szept. elején megszűnt a járvány. A főnök fel­jegyzése szerint szept. 3—6-án senkit sem temettek. A pestis alatt a diákok 360 temetésen voltak. Diák 5 halt meg. (Fase. IV. 88.) 1712 nyarán megint pestis volt. Egy Almási István nevű mendicans hirtelen meghalt julius 29-én. A diákok egy része nyári munkára megy, a másik részét 4 gyermekkel bezárják az iskolába s a kapuba katonai őrséget állítanak. (Fase. IV. 126—127.) Még az ablakból sem szabad kinézniök. A főnök feljegyzi, hogy a patronusok bőkezűségéből naponként kétszer bőséges élelmet kaptak. A hátulsó kaput kinyitották, az edé­nyeket oda letették. Akkor a diákok oda mentek, az edénye­ket kiürítették, az ételhordók elvitték az edényeket s a kaput megint bezárták. A várba vezető utcák végén a katonai pa­rancsnok kalodákat emeltetett s e sorokat íratta rá: Valaki itt elmegy bé Kolozsvár felé. Dögös és pestises helyről jővén elé, Hogy ez fán függj, hasznos tanács azt feleié, Jobb lészen hát: térj meg s menj el visszafelé. Aug. 10-én 2 diák és 1 szekundanus meghalt. 11-én kiköl­töznek a Házsongárdba. 14-én két beteg diákot és 1 szekun­­danust levisznek in Prunetum Sutorum, vulgo Csertörő voci­­tatum“. Aug. 16-án 2 nemes szekundanus, 1 diák és 2 medikáns hall meg. Aug. 17-én a városból is többen költöznek ki a Házsongárdba, polgárok leánycselédjüket küldik ki oda. Szept. 17-én az iskolát kifüstölik és kimeszelik. Szept. 28-án feljegyzi: eddig ételünkről és italunkról bőségesen gondoskodtak, de most a bőkezűség lanyhul. 58 napig voltak — mint mondja — száműzetésben, kitéve az eső és szelek szeszélyének. Okt. 8-án beköltöztek a kollégiumba. Végül közli az „excommunicáltak“ neveit: a senior, a poesis és syntaxis preceptora, az oratoria, etimológia és parvisták kollaboratora, a helyettes exactor, 8-an qui in Csertörő velut Castrenses viximus in Tuguriolis; 4-en még a Házsongárdban maradnak. Okt. 23-án megköszönik az irántuk tanúsított szívességet a konzisztóriumnak s kapnak a száműzetésben töltött időre 40 veder bort. Okt. 3-án megkez­dődnek a leckék. (Fase IV. 126—130.) Nov. 1-én a házsongárdi „száműzöttek“ is beköltöznek az iskolába s most megint egy testet alkotnak, kivéve azokat, akik még otthon maradtak (Fase. IV. 131.), mondja a főnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom