Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
155 3. Egyházi személyek teherviselése egyenlő legyen. 4. A diploma 3. pontjának záradéka töröltessék. 5. A kolozsvári Óvárban a ref. templom, a fejérvári Báthori-templom legyen a katholikusoké; ahol csak egy templom van, az a régi végezések szerint a major parsé. 6. A három religio a katholikusok számára kiváltja a tulajdonostól Monostort s örökös joggal átadja, hogy az ottani kis ref. eklézsiát ne háborgassák, ezenkívül ad 15000 mfrt-ot templomuk és iskolájuk szükségére. És biztosítják egymást, hogy e pontokat az unió szerint állhatatosan megtartják. De mivel a katholikusok „az nekik ígért templom mellett levő unitárius iskolát és az annak emeletén levő ref. szászok templomát kívánták, melyet őkegyelmeknek sok okokra nézve oda nem adhatnak“, azért máj. 17-re Kolozsvárra mind a négy felekezetből megbízottakat küldöttek ki, hogy barátságosan egyezzenek meg. Felhatalmazást kaptak, hogy a dolgot teljesen elvégezzék, Bécsbe menjenek s a szerződést elfogadtassák. Biztosították egymást, hogy addig az eddigi megállapodást meg nem másítják. A négy vallásból négyen aláírták s három példányban kiállították a szerződést, egyet Veterani tábornok, a másikat a kormányzó, a harmadikat a r. katholikusok részére. Kimondották: ha ezek végbemehetnek, jó, ha penig nem, minden eddig volt tracta annihiláltas&ék. Aláírták: a kath. Hallerkői János, a ref. Bethlen Miklós, a luth. Frank Bálint és az unitárius Sárosi János. Czegei Vass György (Magyar tört. évkönyvek és naplók. Budapest, 1896. III. 153) a tárgyalás megszakításának okául azt mondja, hogy az unitáriusok Sárosi János anyja temetésére hazamenvén, csak hárman maradtak ott s ezért halasztódott Kolozsvárra „ott esendő, országtól bizonyos személyekre deputálandó gyűlésre“. A főkormányszék, Ítélőtábla, két itélőmester és a megyei főtisztek mellé mind a négy felekezetből nehány főember neveztetett ki. Az unitáriusok közül: Petrityevity-Horváth Ferenc, Petrityevity-Horváth Miklós, id. Torockai Péter és Torockai Mátyás. Május 21-én Kolozsvárt folytatták a tárgyalásokat. A három vallás képviselői azzal kezdik a tárgyalást, hogy mivel mind a reformátusok, mind az unitáriusok a katholikus követelések által nagy sérelmüket és elnyomásukat érzik, testvériesen kérik őket, ne kívánják mások elnyomásával nyerni meg kívánságaikat, hanem keressék együtt a módját, hogy lehetne más vallások elnyomása nélkül intézni el ezt a kérdést. A katholikusok erre ugyanazon napon azt válaszolták, hogy nem lehet elnyomásról szó, mikor valaki többet kap, mint amennyit másnak ad. Ha ugyanis a piaci nagyobb templomot álenged-
