Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
122 Nagyjelentőségű egyesség, mely Kolozsvárt, az egyetlen városban, hol még többségben voltunk, a közhatalmat és politikai jogokat megosztotta: a mi hatalmi körünk szűkült, a reformátusoké bővült. A dézsi complanatio ideje ez, melyben az egyház léte forgott kockán s bámulni lehet a tanács bátorságán, hogy előbb biztosítani akarta jogaikat s csak azután teljesítette a fejedelem kívánságait. A közhatalom e megosztásának jelentőségét csak akkor tudjuk igazán megítélni, ha meggondoljuk, hogy a kollégium fenntartója, kormányzója a városi tanács volt, amely annak minden szellemi és anyagi szükségleteiről gondoskodott. Ezután már ez a gondoskodás óvatosabb lett és szűkebb térre szorult. Rákóczi azonban nemcsak helybenhagyta az egyességet, mely a reformátusokat az egyetlen unitárius többségű város igazgatásában jelentékeny jogokhoz juttatta, hanem az óvári templomban és az Appellatiumban szorongó reformátusok emelése végett az országyülésen határozatot hozatott, hogy a Farkas-utcai régi templomot felépíttethesse s iskolát emelhessen. Az 1633. évi országyülés kimondotta, hogy noha az ország szegénységét érzik, mindazonáltal, hogy a fejedelem a végházak és a kollégium építéséhez jobb móddal hozzáláthasson, ígértek minden kaputól 1—1 irtot adóval együtt, a Részekbeli vármegyéket is ideértve. Az 1557. évi szekularizációkor országos segéllyel felekezetnélküli iskola alapítását határozták, Báthori István nagyobb részt saját költségén jezsuita kollégiumot alapított. Rákóczi országos adóból akarja megépíteni a Farkas utcai ref. templomot és iskolát. Pokoly szerint ez a törvény (1633) tulajdonképen az 1635. évi egyesség következménye, mert ebben a reformátusok megígérték, hogy az unitáriusok főtemplomához és egyházi jövedelmeikhez soha semmi közüket nem tartják. Ez az okoskodás egy filius ante patrem furcsa példája. A fejedelem még abban az évben hozzákezdett a templom építéséhez. A belső Farkas-u. templom és iskola építése javában folyt, mikor 1641-ben az első ref. biró választatott. Az egyház nagy ünneppel akarta megülni e „márványkőbe metszendő“ fejedelmi cselekedetet. Geleji püspök zsinatot hivott össze Kolozsvárra, melyen megjelent a fejedelem is, felesége, kisebbik fia fényes udvari népe kíséretében. Vitatkozást rendeztek, de hogy ne csak „vázakkal, vagy árnyékokkal harcoljanak“, a fejedelem meghívta az „ott való ellenkező tanítókat“, püspököt, plebánust, szász papot és scholamestert. „Az öregei — mondja Geleji a Titkok titkában — néminemű mentségekkel élvén (de csak a nemakarás, vagy nemmerés volt az oka) magokat elvonák, hanem a scholamestereket küldék elé, akik is két napokon
