Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

I. rész: Az óvári iskola

116 nőtt befolyásuk a reformátusoknak, olyan arányban fogyott a mi számunk, zsugorodott össze befolyásunk s a Rákóczi-kor­­szak vége felé már nagyon megfogyatkozott. Az unitáriusok ellen a szombatosság és zsidózás már elég korán, még az 1610. évi besztercei országgyűlés előtt elhangzott. A kolozsvári tanács 1608-ban, vagy 1609-ben tiltakozik a vád ellen Báthori Gáborhoz intézett folyamodványában. (K. Magvető, 1886, 349.) Ez az írás előadja, hogy szombatosoknak, zsidóhitűeknek vá­dolták őket, mire a fejedelem felindult „s szentegyházunkat, scholánkat akarná foglaltatni s elpecsételtetni“. Tiltakoznak ellene, hogy ők szombatosok és zsidózók volnának s könyö­rögnek hogy „ebben az mi szokott és megregzett religiónkban, vallásunkban tartson meg s ne engedjen egyebekkel is meg­háborítani“. Báthori Gábor nemcsak az óvári templomot vette el az unitáriusoktól, hanem az iskola szomszédságában János Zsigmond által épített ú. n. Apollo-palatiumot is. Ez ellen a városi tanács először Bethlen Gábor beiktatásakor 1613-ban tiltakozott, aztán ismételten 1614-ben és 1615-ben is. (K. Mag­vető, 1887. 114. 1.) Úgy látszik, hogy Bethlen Gábor 1615-ben vissza is adta a „schola-Clastromot“, de 1628-ban megint el­vette s a ref. szászoknak adta templomul, amit a 17. század vége feléig használtak is. Báthori Gábor az 1608. évi országgyűlés végzése alapján engedélyt ad a reformátusoknak, hogy Kolozsvárt papot és nyilvános istentiszteletet tarthassanak: „Kolosvári atyánkfiáit az ő religiojokban és templomokban meg nem háborgatván, egy bizonyos helyben, az hol Nagyságod akarna praedikáltatni, cum omnibus functionibus et ministeriis ecclesiasticis.“ E tör­vénycikk alapján 1609 márc. 20-án az óvári elhagyott templo­mot a reformátusoknak adományozta. Az 1612. évi szebeni országgyűlés ez adományozást megerősítette. 1610 dec. 10-én a ref. iskolának és egyháznak ajándé­kozta a kolozsvári határról bejövő dézma felét és a harmincad egész összegét — akkor 600 frt — úgy, hogy egyharmadrésze legyen a papoké, egyharmada az iskola rektoráé, egyharmada pedig a tanuló ifjúság tartására fordíttassék. Később Bethlen Gábor s Brandenburgi Katalin újabb jövedelmeket rendelnek az iskolának. (Török: A ref. kollégium tört. I. 15.) Ez az iskola az unitárius kollégium déli oldalán volt. Bethlen Gábor a kollégium északi oldalán levő nagy Appellatiumot későbben, 1628-ban a szász reformátusoknak adta, hogy ott saját nyel­vükön istentiszteletet tarthassanak. Közbül maradt az unitárius 1 1 Jakab Elek: Kolozsvár története. II- 507, 560—561. Török István: A kolozsvári ref. kollégium története. I. 14—17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom