Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
40 sétől függ a keresztény tanítás beteljesedése. Jézus tanításaiban a legeszményibb ideálok, a legreálisabb valósággal kerülnek elválaszthatatlan összefüggésbe s igy megvalósításuk el nem mellőzhető feladat. A Miatyánknak az a kérése, hogy: „Jöjjön el a te országod“ nem maradhat puszta kívánság, mert akkor ez a keresztény gondolat megcsonkítása volna. Jézus lelkének legmélyéből feltörő óhajtás ez a kérés, amelynek követelésszerű jellege van. Isten atyasága egyúttal azt jelenti, hogy a bene való részesség a hozzá való tartozás nem kizárólagos, hanem mindenkire egyformán érvényes. Az Istenben való részességnek állandónak kell lennie. Őt nem lehet kihagyni semmiből. Isten atyaságának az evangéliuma Jézusban életerővé lett. 3. Isten egysége. Az unitárius hitfelfogásnak másik jellegzetes vonása az Isten egységének hite. Semmi sincsen az egész Szentirásban világosabb és nyilvánvalóbb tudomány, mint az egy Istenről való tudomány, mondja Dávid Ferenc a Rövid Magyarázatban. Istent úgy ismerhetjük meg, hogy hat az emberre közvetlenül a maga lelkiereje útján. Ez a két tevékenysége mutatja meg céljait és akaratát. Ezek a tevékenységek azonban nem azonosak Ővele. A napnak van fénye és melege. A fény s a meleg azonban nem azonosak a nappal, azonban szorosan összetartoznak. Nap nélkül nincs sem fény, sem meleg. Isten nélkül nincs kijelentés és nincsenek lelki hatások, amelyek tőle származnak. Mind a két tevékenység akkor éri el célját, ha visszhangra talál az emberi lélekben. A keresztény hit az előbb említett három pilléren nyugszik: Isten, Jézus és Szentlélek. Isten kijelenti magát legfőképpen Jézusban azáltal, hogy ő valláserkölcsi világnézetet ad az emberiségnek az evangéliumokban mélységes meglátásai alapján. A Szentlélek Istennek reánk ható tevékeny ereje, ameiy összekapcsol vele a lehető legközvetlenebb módon. Ezt a hármat akarta az egyház egységbe hozni az u. n. Szentháromságban. Vájjon miért? Erre a kérdésre ma nehéz megfelelni. Talán azért, mert szükségesnek látszott az említett három alapelv egymáshoz való viszonyának megállapítása, vagy esetleg azért, mert a három Istenhivés (tritheizmus) veszélye fenyegetett s ennek elhárítása tette szükségessé az egység a háromságban és a háromság az egységben tanának megalkotását. Horst István Hittan c. művében
