Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
49 fogalmunk sincsen. Személyiségének hatóereje áthatja a világot. Mindaz, ami bennünk korlátolt és földi méretű, az nála korlátnélküli. Azért Ő mindentudó, mindenható személyiség és mindenekfölött álló erkölcsi személyiség. Lévén tisztán szellemi lény, sem tudásában, sem erkölcsi erejében nem korlátozza Őt az, ami minket korlátoz földhözkötöttségünkből folyó gyarlóságaink következtében. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy mindazok az egyéni szellemi tulajdonságok, amelyek mibennünk, emberekben megvannak, Istenben fokozott mértékben vannak meg. Nem pusztán mennyiségi különbség, hanem minőségi is. A kvantitás mértékfölötti fokozása minőségi elváltozásokat mutat a természeti és a lelki életben egyaránt. Isten öntudata és személye, ha csak tartalmának kvantitatív különbségére vagyunk is tekintettel, már igazolja az Ő minőségi különállását, amely egyetlen és utólérhetetlen minden tekintetben. Van olyan felfogás, amely szerint Istenre nem alkalmazható a személyiség kategóriája, mert ez az Ő absolut voltának korlátozottságát jelenti. (Biedermann). Igaz, hogy a személyiség emberi szempontból bizonyos korlátozottságot jelent. Mikor azonban Istent személynek gondoljuk el, akkor nem az emberi személyiség megszoritottságait akarjuk reá alkalmazni, hanem benne a személyiségnek korlátlan és absolut megvalósulását látjuk. Természetes, hogy a személyiségnek, mint korlátlan és absolut valaminek az elgondolása nem lehet a tudományos elemzés tárgya. Kaftán Dogmatikájában (189, 1.) igen helyesen mondja, hogy Isten lényének boncolása mindig csak a hiten alapulhat, ha objektiv akarjuk Őt magyarázni, hamar elveszítjük a talajt lábaink alól. Ha nem a hit, hanem az emberi tudás és elgondolás ingadozó megállapításait helyezzük előtérbe, akkor nagyon eltérő magyarázatát találjuk Isten lényegének, amely hol elismeri az Ő személyiségét, hol pedig nem. Hitünk nem tudja tultenni magát azon, hogy Istent személynek gondolja. Ez nincs ellentétben az evangéliummal, sőt egyenesen következik Jézus tanításaiból. Isten személyiségével kapcsolatban meg kell még emlékeznünk arról, hogy mit jelent Isten transcendensciája és immanenciája. A keresztény istenfogalomnak három mozzanata van: a személyes jelleg, a transcendencia és az immanencia. A transcendencia azt jelenti, hogy Isten föltétien, mindennek föltétele. Filozófiai értelemben a transcendencia jelenti Isten tapasztalatfölöttiségét, vagyis azt, hogy az Ő megismerésénél az embernek mindazon eszközei, amelyek
