Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
21 használjuk, akkor a vallásos jelzőre nagy súly helyezendő. Az, amit általában világnézetnek nevezünk, nem szükségképpen vallásos jellegű. A vallás kétségtelenül szerepet játszhatik bármely világnézetben, de nem feltétlenül szükséges benne. A világnézet a dolgok alkatának egyetemes határozmányait kutatja s az emberi öntudatnak a jelenségek felismerésében való szerepét tudatosítja; a dolgok viszonyait s az embernek a jelenségekhez való viszonyát teszi vizsgálódás tárgyává. E munkájában kiindulhat tisztán tudományos alapelvekből. A vallásos világnézet más síkban mozog, vallásos föltevésekből indul ki. A dolognak és a jelenségeknek Istenre való vonatkozását keresi s ebből a szempontból Ítéli meg azokat. Amint a tudományos világnézetben szerepelhetnek vallásos elemek, épúgy a vallásos világnézetben is helyet foglalhatnak tisztán filozófiai mozzanatok. Mégis a kettő a természeténél fogva lényegesen különböző. Azért nem helyes azt mondani általában, hogy az unitárizmus világnézet, mert az unitárizmus nem bajlódik a világ jelenségeinek filozófiai természetű magyarázatával! Ellenben, ha azt mondjuk, hogy vallásos világnézet, akkor ez helyes azon megkülönböztetés alapján, hogy az unitárizmus egy vallás s nem tudományos világmagyarázat. Annyit azonban le kell szögeznünk, hogy nézetünk szerint egyetlen vallásos világnézetnek sem sikerült a tudományos világnézet alapfogalmaival ellentétes mozzanatokat olyan mértékben kiküszöbölnie magából, mint éppen az unitárius vallásos világnézetnek. Az unitárius vallásnak egyik jogos dicsekvése, hogy hitében sem mond ellent a tudás törvényének, teszi ezt anélkül, hogy hitének tartalmát, vallásos felfogásának sajátos jellegét feladná. Hitét eszének, szivének és lelkiismeretének, ezeknek a belső lelki tekintélyeknek befolyása alatt állva, alakítja ki. Azért az unitárius vallásos világnézetet a benne rejlő tartalom elegendőképpen alátámasztja és semmi másnemű, tőle idegen megalapozásra és alátámasztásra nem szorul. III. Alapfogalmak. 7. §. a) Vallás és theologia. A vallás nem egyéb, mint az Isten és az ember közötti viszony. Ennek a viszonynak elméleti alapját, sokfelé ágazó tartalmi mozzanatait van hivatva feltárni a theologia. A theologia tehát a vallás elmélete. Theologia nincsen vallás nélkül, ellenben a vallás igen jól meglehet theologia nélkül, noha ritka eset az, hogy az em-