Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
73 nem Jézust mutatják, hanem a Krisztust, aki a gyülekezetekben szellemével működik.0) Előadásom végére érve, azt kell megállapítanunk, hogy a fennebb tárgyalt elméletek mennyiben felelnek meg a modern unitárius gondolkozásnak és azokkal szemben mi kell, hogy legyen álláspontunk? Mindenekelőtt leszögezzük azt, hogy a dialektikai teológiai gondolkozás az unitárius gondolkozástól mérföldnyi távolságra áll. A két gondolkozás egymástól merőben idegen. Részben ez mondható a formatörténeti iskola módszereiről és eredményeiről is, mely magán viseli a dialektikai teológia igen erős hatásának nyomait. Vasady Béla ref. teológiai tanár a dialektikai teológiáról írott bírálatában idézi Jenkins amerikai professzor megállapítását: „Ha a bártiánizmusnak igaza van, úgy sem a jobboldalt képviselő református teológiának, sem pedig a baloldalt képviselő kulturprotesttántizmusnak nincs többé létjogosultsága”. Vasady szerint „az egész barthi vallásos filozófia a legveszedelmesebb agnoszticizmusba vezet el bennünket”. Harnack egyenesen marcionista dualizmust lát a dialektikai teológiában, mert Istent transzcendens fenségében annyira kiemeli a világból, s annyira elszakítja minőségi más mivoltában, hogy végül Isten az egyik, az ember, a másik oldalra kerül és idegenül 6) A formatörténeti iskolával kapcsolatban lásd: Cullmann O: Les récentes études sur la formation de la tradition évangélique. Revue d’Historie et de Christianity and modern criticism. London. 1936.
