Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

6b egy új korszellemet hozott létre, az új tudományos felfogást. A 18. és 20. század között ott áll a sok bírálat, a sok ismeretelméleti meggondolás, tudomá­nyos elhatárolás; ott áll Galilei, Kepler, Hume és Kant, azaz azok a tudományos felfedezések, melyek mind a makrokozmoszt, mind a mikrokozmoszt új vi­lágításba helyezik és amelyek egy új világszemléletet hoztak létre, melynek fövonásai: a kizárólagos racio­­nálizmus, az immanentizmus, humánizmus, termé­szettudományi empirizmus és a történeti relátiviz­­mus. Közben háttérbe szorult Isten és Krisztus. A dialektikai teológia programja, hogy Istent ismét transzcendens élő valósággá tegye, hogy a teológia ismét a Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel le­gyen.4) A dialektikai teológia a Barth, Thurneysen, Brunner és Gogarten és a „Zwischen den Zeiten” c. folyóiratban közéjük csoportosult teológusok radiká­lis teológiai mozgalma. Ujreformátori teológiának is nevezik, mert Barthék a reformátorokig mentek visz­­sza és a reformáció fő tanait: a Biblia szentlélek ál­tali ihletettségét, az ember önmegigazító törekvései­vel szembeni tiltakozást, az örök isteninek a véges emberitől való éles különválasztását, az Isten és em­ber közötti minőségi különbséget, az ember semmi­ségét, az Ige kizárólagos fontosságát, a predesztiná­ciót, a Bibliában Istennek Krisztusban való egyszeri és páratlan kijelentését újból felújította és a teoló­giai gondolkozás központjává tette. 4) u. o. 4. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom