Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Előszó

1

ä&tod.

Az Egyetemes Unitárius Lelkészkor 19Jf2-ben, Budapesten rendezte meg szokásos évi lelkészt továbbképző tanfolyamát. A huszonkét éven keresztül egymástól elszakított részek magyar unitáriussága lélekben együtt volt ezen a találkozón. Kényszerűen távolmaradtak azonban szívünk igaz fájdalmára azok, akiket a második bécsi döntés még mindig romén uralom alatt maradóknak ítélt, akiknek hazajövetéléért a magyar unitárius lélkészi kar imádkozni nem szűnik meg sohasem.

A továbbképzőn elhangzott imádságok, egyházi beszédek és előadások képezték azt a megbeszélés anyagot, mely lelkileg termékenyítette meg az ott megjelenteket. E kötetben mindezt most átadjuk mindazoknak, akik érdeklődéssel és szeretettel viselteinek a magyar unitárizmus kérdései iránt, s ezek közül is elsősorban azok irányában, mélyek „magyarságunk és vallásunk” ügyét teszik vizsgálat tárgyává.

Magyarság és vallás az unitárius ember számára sohasem voltak, s nem is lesznek egymástól elválasztó fogalmak. Egyházunk közel négy évszázados történelme élő tanúbizonyság, hogy egyházunk élete és vallásunk megnyilatkozási formája mindig egy volt a magyarság életével és hitével. E gondolatok körül ma sincsenek elválasztó kérdéseink, hanem most is azokat az ösvényeket keressük, mélyek e két szent fogalmat lelkünk és életünk számára még erősebben egybekovácsolhatják.