Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Kelemen Imre: A mi szerepünk
7 A mi szerepünk. Alapige: Mt. V. r. 13—16 v. Keresztény Testvéreim! Dávid Ferenc hitének és egyházának őrállói, akik az egyházat alkotó egyes gyülekezetek, kisebb, vagy nagyobb lelki közösségek vezetésére vagyunk elhíva, a messzi távolból és közelből gyűltünk ma ide, hazánk fővárosába, ebbe az egy Isten dicsőségét hirdető és szolgáló templomba, hogy néhány napot itt töltve, előadásokon és az azokat követő megbeszélgetések lelket megtermékenyítő munkáján keresztül hivatásunk további és még teljesebb betöltéséhez újabb erőt, akaratot és elhatározást nyerjünk. Unitárius egyházunk életében ennek a lelkészi konferenciának az időnként megismétlődő konferenciák jelentőségén felül rendkívül fontos szerepe és jelentősége van, melyet magával hoz a hely is, ahol és az idő is, amelyben megtartatik. Amióta az unitárizmus fáklyáját Dávid Ferenc meggyujtotta, amióta ez a hitfelfogás, elindult a maga göröngyös, de mindig fölfelé haladó útján, azóta annak őrállói és fáklyahordozói először találkoznak így ebben a dicső múltú fővárosban, mely az ország életműködésében a vérkeringést biztosító szív szerepét tölti be s ahon-