Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
Dávid Ferenc halálától a deézsi egyezkedésig
képeket senkinek szabad ne légyen írni, nyomtatni, tartani, avagy niásunnan az országba behozni sub poena notae infidelitatis. 10. Ha az unitaria religion levők közül a mostan eligazított recepta unitaria religionak confessioja szerint könyvet írna is valaki: de azt kinyomtatni és kibocsátani az ország fejedelmének hire nélkül semmiképpen ne merészelje sub eadem poena natae infidelitatis. 11. Mivel pedig az aratás miatt most mindjárt zsinat össze nem hívható, a most eligazított confessió és komplanatio irassék le, a papok első beszédjükben hirdessék ki és annak vallására és követésére minden alattok levő hallgatójukat kényszerítsék.1 A fentiekből látható, hogy az unitárius religionek az ügyét éppen jól elintézték. Már maga az a tény, hogy az országgyűlés által kiküldött bizottság tulnyomólag nem unitáriusból állott, mutatja a vallásszabadság erdélyi hagyományaival való ellentétes voltát. Ezt csak tetézi az is, hogy a hitvallást a Consensus alapján határozzák meg, kátét kinyomatni a fejedelem engedélye nélkül nem lehet, a mostani eligazitott hitvallástól eltérő könyveket, képeket be kell szolgáltatni a fejérvári káptalannál. Akik pedig a mostani hitvallástól eltérően Írnak, prédikálnak vagy nyilatkoznak, azokat nem a püspök s nem a Konszistorium, hanem a fejedelem bünteti meg. Szóval az unitárius egyház a vallásszabadság klasszikus földjén is élj es gyámság alá került. És Beke Dánielék igy is elfogadták ezt az „eligazítást“. Habár bizonyos szempontból túl megalkuvónak látszik is ezen egyesség, de Beke Dánielnek bölcsességét el kell ismerje a hálás utókor ezen munkában is. Hatalmas támogatója nem volt az országban, a világ közvéleménye ellenök volt, el kellett tehát fogadni azt az életlehetőséget, mint amit a mostoha sors éppen nyújtott. El kellett fogadnia ezt a sovány életlehetőséget azért is, mert maga az unitárius vallásközönség sem volt annyira öntudatos, hogy egy konfesszió nélküli egyházban megtudott volna küzdeni az élet viharaival. Maga Gordon Sándor2 egyik legnagyobb unitárius történetírónk a legnagyobb méltánylással emlékezik meg Beke Dániel bölcsességéről, habár kétségtelenül a deézsi egyességben kifejezett elvek meghátrálást jelentenek 1 Dr. Qil Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története I. k. 65— 661. Dr. Tóth György; Az unitárius egyház rendszabályai. 24—51 1. 2 Alex. Gordon: Adresses Historical and Biografical. — 44 -
