Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Bevezetés
6 „Ez pedig az örökélet, hogy tégedet egyedül ismerjenek lenni igaz Istennek, és a kit elbocsátottál a Jézus Krisztust.“ Ján. 17, 3. „A bölcseségnek feje az Urnák félelme: jó értelmök vagyon mindazoknak, kik azokat cselekszik, annak dicséreti megmarad mindörökké.“ Zsolt. 111, 10. „Én vagyok az erős, mindenható Isten, járj én előttem szüntelen és légy állhatatos.“ I. Móz. 17, 1. „És elvégezék azon napon az Urnák egész tiszteletét, a húsvéti bárányt megkészítvén, és égő áldozatokkal áldozván az Urnák oltárán, a Jósiás király parancsolatja szerint.“ 2. Kron. 35, 16. „Kicsoda volna nékem mennyekben te náladnál több? és te náladnál egyébben nem gyönyörködöm a földön.“ Zsolt. 73, 25. 2. §. A vallás szükségessége. Ha az ember akár saját életét, akár a maga körül nyilatkozó természet tüneményeit figyelemmel kiséri s azokat komoly vizsgálódása tárgyaivá teszi, kénytelen elismerni, hogy saját léte, valamint a természeté is valamely felsőbb erőtől és hatalomtól függ. S habár találkoztak is egyesek, a kik egy felsőbb hatalom léteiét kétségbe vonták, vagy azt egyenesen megtagadták, az emberiség nagyobb része minden időben hiven ragaszkodott Istenhez. Innen van, hogy a történelem tanúsítása szerint minden népnek, még a miveltség fegalantibb fokán állóknak is volt bizonyos vallásuk. A vallás tehát elutasíthatlan szüksége az embernek. Azokat már, akik egy felsőbb hatalom léteiét kétségbe vonják, közönségesen skeptikusoknak nevezik, ezen görög szótól oxs7TTO[xat = óvatosan körültekinteni. Az ily kétkedésnek oka lehet egyfelől az önálló gondolkozásmód s vizsgálódási hajlam, midőn valaki magára nézve nem találván kielégítőknek az Isten létét bizonyító erősségeket, nem meri ugyan határozottan megtagadni az Istent ; de nem is hiszen annak léteiében. Tehát se nem tagad, se nem állít. Ez esetben a kétkedés az észnek gyakran csak átmeneti pontul szolgál a
