Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Függelék
128 2- szor: A katholikus egyház azt tanítja, hogy az első ember bűnesetével az ember elvesztette ugyan az Isten kegyelmi ajándékait, mint az eredeti szentséget és halhatatlanságot, de nem romlott meg egészen s nem vesztette el teljesen szabad akaratát se, csakhogy ez meggyengült és hajlandóbb lesz a roszra. A protestáns egyház ezzel szemben azt tanítja, hogy a bűneset által az emberi természet teljesen megromlott, szabad akarata elveszett, ugyannyira, hogy már a jóra nem is alkalmas. 3- szor: A bűn által Istennel meghasonlott ember a maga megigazulását a katholikus egyház szerint a szent lélek közreműködésével hajtja végre; a mire befolynak a maga jó cselekedetei is s ezekhez tartoznak szerinte a böjt, a bucsujárás, szerzetesi fogadalmak is stb. A protestáns egyház tana szerint az embernek a jóra ereje nem lévén, a megigazulás egyedül a szent léleknek müve, az embernek nincs egyébre szüksége, hogy megigazuljon, csak hitre, mely hitnek azonban természetes következései a jó cselekedetek. 4- szer: A katholikus egyház azt tanítja, hogy a megigazult ember több jót is tehet, mint a mennyire kötelezve van s a jóknak ezen felesleges érdeméből az érdemetlenek is részesülhetnek haláluk után, a mi aztán a tisztító tűzben való kínjaikat megrövidíti. A protestáns egyház tana szerint az ember az Isten parancsolatjait sem tudja mind bétölteni, nemhogy annál több jót tegyen. Az első szerint a bűn vezeklés következtében, az utóbbi szerint a Krisztus érdemiért mindenkinek megbocsáttatik s a tisztító tűzről, valamint a felesleges érdemről szóló tan szentirás ellenes. 5- ször: A katholikus egyház hét sacramentumot tart, u. m. a keresztséget, úrvacsorát, gyónást, bérmálást,
