Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Negyedik rész: Isten országának megvalósulásáról: az egyházról
105 MÁSODIK FEJEZET. Az egyházról magáról s az abban gyakorolni szokott szertartásokról. 75. §. Az egyház meghatározása. Az egyház a Krisztusban hivök egyesülete, a honnan keresztény egyháznak is neveztetik. Lehetne ezt a szentek egyességének is nevezni, ha tagjai mindnyáján felfognák rendeltetésüket s az a lélek vezérelné mindnyájokat, a mely az első hivöket vezérelte, kikről írva van, hogy minekutánna a szentjeiket vették: „Szivük és lelkűk egy vala.“ Csel. 4, 32. Általában pedig megkülönböztetik a látható egyházat a láthatatlan egyháztól. A látható egyház azoknak az egyesülete, a kik meg vannak keresztelve s részt vesznek az egyházi gyakorlatokban, a láthatatlan egyház pedig mindazoknak egyesülete, a kik a Krisztusban hisznek, vagyis az általa hirdetett magasztos elveknek hódolnak és azok szerint élnek. Ebből következik, hogy a látható egyháznak tagjai nem mindnyájan tagjai a láthatatlan egyháznak is és megfordítva, sokan lehetnek, a kik bár szoros értelemben véve nem tartoznak az egyházhoz, annak megannyi élő tagjai. Egy dolog azonban bizonyos, t. i. hogy az egyházban Jézusé a vezérszellem, a mint Kol. í, 18-ban is Írva van: „Ö az anyaszentegyház testének feje.“ A szent irás általában több helyen eleven színekkel festi azt a viszonyt, a melyben az egyház tagjai Krisztushoz állanak. Ján. 10-ik r. 11. s köv. versei szerint Jézus a pásztor, az egyház tagjai pedig az ő juhai. Ugyancsak Ján. 15, 1. s köv. versei szerint Jézus a szőlőtö, a hívek a szőllöveszszők. Máté 9, 15. szerint Jézus a vőlegény, az egyház az ő menyaszszonya. Péter apostol az egyházat az élő Isten templomához hasonlítja, mely az élő kövekből, azaz annak tagjaiból a Krisztusra van építve. „Ti is mint élőkövek építtessetek fel,
