A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről
72 Szent helyek, Jeruzsálem, stb. Gyakrabban előforduló ünnepek. Haszonvétel. Az új-hold ünnepe. Haszonvétel. 3; 16: 12, 13). A zsinagógákkal az iskolák vagy szomszédosok, vagy azokkal egyek voltak. 43. §. A szent helyekhez számíthatók: a) Jeruzsálem, nemcsak mint nemzeti főváros, hanem mint a vallás első székhelye is, a miért szentnek is mondatik (Mát. 27, 53). b) Némely menedékhelyül kijelölt városok. Sőt c) maga Judea, mint Mózes által az izrael tizenkét nemzetsége számára kijelölt szent föld, vagy Isten földje (Hose. 9, 3). 44. §. Szólnunk kell már a szent időkről, vagy a zsidók ünnepeiről, melyeken Isten egykor magát ünnepélyesen tisztelte! ni akarta. Az évenként gyakrabban előforduló ünnepek valának: a szombatok és az új-hold ünnepei. 45. §. Ámbár a szó jelentésénél fogva minden ünnep, melyeken a zsidóknak a munkától tartozkodniok kellett, szombatnak neveztetett, — de a szombat általában mégis a hétnek hetedik napját, a nyugalomra és istentiszteletre szentelt napot jelenti, melynek megünneplését Isten a teremtés és az Egyiptomból történt kiszabadulás emlékére előírta (nem elébb, mint 2 Móz. 16: 22, 23; aztán 2 Móz. 20: 8-11; 5 Móz. 5: 12-15; mint Isten szövetségének jegye, 2 Móz. 31: 13, 17; Ezék. 20, 13, s néhányszor a törvényben ismételtetik). A keresztények kötelessége — a vallástalanságtól tartózkodva — az örök nyugalom felett elmélkedni (Zsid. 4: 3—4). 46. §. Az új-hold ünnepe volt minden hónap első napja, mikor az új-hold megjelent; s ezért e nap megfigyelésére nagy gondot forditottak. E napon szoktak megjelenni a próféták előtt Isten beszéde hallgatására (2 Kir. 4, 23); tilos volt az adás-vevés (Amos. 8, 5, Zsolt. 81, 4). — A mi kötelességünk a napokat és hónapokat úgy és akként venni figyelembe, hogy a zsidó nép gyenge és szegény elemi intézményéhez s az elemek szolgálatára vissza ne térjünk. (Gál 4: 9 — 11; Róm. 14, 5).
