A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről
64 A szertartási törvény, tételes Ámbár a dekalog anyagja legnagyobb részben a természeti jog körébe tartozik, s igy — az ész által mindeneknek kihirdetve lévén, mindenkire kötelező, — mindazáltal a dekalog maga csak a zsidóknak hirdettetett ki, a mint ez a bevezetésből is kitetszik, s ezen alakjában csupán őket kötelezte; mert a negyedik parancsolat indokolása (5 Móz. 5, 15), és az ötödikhez csatolt ígéret csak a zsidók előtt, kiknek Isten Kanaán földét Ígérte volt, birt fontossággal. XII. Kevéssé érdekel ma már a negyedik parancsolat, akár erkölcsinek, akár tételesnek, akár vegyesnek nevezed is azt; mert valamint az egyes keresztényeknek illik Istennel való közlekedésük elémozditására bizonyos időpontokat kitűzni, az emberi aggodalomnak határt szabni, s időnknek legalább hetedrészét istentiszteletre szentelni: úgy a zsidóknak is kötelességük volt magukat a többi népektől ezen parancsolat megtartása által is elkülöníteni s ép ez által is Isten jótéteményeit meghálálni. 18. §. Az erkölcsi törvényhez volt csatolva -a. szertartási törvény, azaz bizonyos szertartások vagy külső cselekvények, melyek által Isten az izrael népétől tisztelteim akart. Ez tételes vagy tevőleges törvény; mert nem közvetlenül ama viszonyból foly, melyet Isten Őmaga és az ember között megállapított, hanem Istennek legbölcsebb tetszéséből, s ezért rendeletnek vagy tetszvénynek is mondatik (Ef. 2, 15; Kol. 2, 14); mondatik testi rendeletnek (Zsid. 7, 16; 9, 10) is, mert a külsőségek körül forog, minők: az istentisztelet szolgái, anyagja, helye és ideje. 19. §. A vallás nyilvános gyakorlására rendelte Isten a szolgákat, u. m. a papokat, lévitákat stb. Utódlási joggal a Lévi egész törzse a szentdolgoknak a nép nevében való intézésére rendeltetett (4 Móz. 1, 49; 3, 12); de a papság egyedül az Áron családjára volt bízva (2 Móz. 19, 44; 30, 7; 4 Móz. 3: 5, 6, 10; 18: 2, 3, 7), de itt is ki voltak zárva azok, kik valamely testi hibában szenvedtek (3 Móz. 21: 16—24).
