A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről

172

Önmagunk

megvizsgálása.

Imádkozás,

vigyázás,

körültekintés.

mint visszafelé menni (2 Pét. 3, 17; Filip. 3, 12). Szükséges pedig az összes erények gyakorlása, hogy a többiekben való buzgolkodás miatt egyikök is eine hanyagoltassék (Jak. 2, 10 stb.); az elkárhozásra elég hacsak egy bűnnek is adjuk át magunkat, de a szentségre több erénynek követése szükséges; itt azonban legtöbbet tehet önmagunknak komoly és naponkénti megvizsgálása.

28. §. Szükséges IV. az imádkozás és a vigyázás, melynek tisztje az, hogy gondolatainkat mindig a kötelességekre irányítva tartsa; ép úgy a körültekintés a jócselekedetek gyakorlására szolgáló alkalmak szorgalmas keresésében és arasznak —akár látszatos (1 Thess. 5, 22), akár alkalomszerű legyen az — elkerülésében (Jób. 21: 1. 2; Zsolt. 119, 37; 38, 2; Péld. 23-27; Préd. 5, 1); és igy az életnek oly állapotát kell választani, melyben a kegyesség gyakorlására több alkalom remélhető.

29. §. Szükséges, V. az örökkévaló és időleges javaknak igaz becslése. Isten a világi dolgok használatát nem állapította meg oszthatatlanul, de az azok iránti vágyaknak mégis határt szabott, melyben azokat az élet javára és hasznára kell gyakorolni, (1 Kor. 7, 29--31; Filip. 4: 12, 13), és igy nemcsak a jó, becsületes, kellemes és hasznos dolgokat kell körül Írnunk a saját határaik között, hanem az ellenségekkel, a testtel és a világgal és az ördöggel szemben is szükség van a felfegyverkezésre (Ef. 6).

HARMADIK FEJEZET.

Az emberek erkölcsi cselekedeteiről általában.

A parancsolatoknak tárgyai: az emberi erkölcsi cselekvések.

1. §. Isten parancsolatainak tárgya vagy anyagja a lehető emberi cselekedetek, nem a természetiek, melyek az állatokkal is közösök, mint az evés, ivás, alvás, stb. nem is a mesterségesek, mint az Írás, építés stb.; hanem az erkölcsiek, melyek az erkölcsre, azaz a lelki