A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről
166 Ellenvetés Rom VII. részéből. gesztelőül rendelte az Úr Krisztust (1 Ján. 2: 1, 2), ki által bűneink, melyeket megbánunk, megbocsáttatnak; és igy c) a kegyesek arra a tökéletességre juthatnak el, melyben Isten kegyesen megnyugszik és jutalmaz. És mivelhogy d) senki sem lesz azonnal kegyessé, vagy teljesen roszszá: három lépcső van, melyeken az emberek az isteni törvények megtartásához törekednek; vannak ugyanis kezdők, kik ugyan őszintén akarnak a bűntől megválni, de olykor-olykor mégis azokkal küzdenek. Vannak haladók, kik könnyebben legyőzik a bűnt, hogysem azoktól legyőzetnének. Vannak felnőttek vagy tökéletesek■, kik előtt oly keserű a bűnök íze, hogy azokat szomorú fájdalommal és azonnal való megbánással kitörlik; ezért mondja az írás, hogy vétkezni nem tudnak (1 Ján. 3, 8. stb. 5, 18). 11. §. Folytonos küzdelmök van a kegyeseknek a bűnnel, a léleknek a testtel (Gál. 4, 17: Róm. 8: 6—8), de legyőzhető (Róm. 8, 13; Gál. 5, 24), s nem is oly veszélyes, mint azé, ki a törvény alatt nyögött s kit az apostol a saját személyében az irigység elkerülése végett szépen ir le (Róm. 7; oly képlettel él 1 Kor. 4, 6 versében is), a ki ugyan meggyőzte magát arról, hogy a törvény jó (Róm. 7, 16), de mégis úgy élt, mint testből való (15. vers), törvény nélkül az eredményre nézve, cselekedve nem a mit jónak Ítél, hanem a mi a kívánságot gyönyörködtette (19. vers); s kinek akarata a jó cselekvésre nézve csak félig-meddig való, csak akarhatnámság volt; de a keresztények ettől a nyomorúságtól a Krisztus által és az ő számtalan javainak édessége által vonzatva, megszabadultak (24 vers; Róm. 8, 3); ezekre már ama jelzők nem illenek (v. ö, Róm. 8, 3; Gál. 5, 24 verssel, a 9, 10, 11. verseket Róm. 6: 2, 6, 11, 12, 14 versekkel; az 5, 19 verseket Róm. 8: 9, 12, 13 versekkel; a 6: 18, 22, a Ján. 8: 34, 35, 36 versekkel; a 15-ik verset a Philipp. 2: 12, 13, és Róm 6: 4, 5, 6 versekkel; a 17-ik verset a Róm. 6: 11, 72; 8, 11 és Gál. 2, 20 versekkel; a 18-ik verset Gál. 5. 6, Eféz.
