A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről
164 A szentlélek működése nem ellenálhatatlan. Ellenvetések. vagy elvesse (5 Móz. 30-ig; 1 Kir. 18, 21; Jel. 22, 17; Zsid. 3, 7; 2 Kor. 5, 20), a mit a végeredmény fog igazolni (Ézsa. 1: 2, 3; 5: 1—8; 65: 2. 3; 66, 4; Ezék. 12, 2; Máté. 11: 16, 21, 22, 23; 23: 37, 38; Luk. 7, 30; Ján. 5: 34, 40; Csel. 13. 46; Zsolt. 81. 14). V. ö. Limborch. Libr. IV. Cap VI. §. 2, 7—15. 7 §. Az Isten a szentlélek által is buzdít és serkent (mint Csel. 16, 14); de a szentlélek által való működése nincs elkülönítve az igétől; mert az ige hallásában benne van az a lelki erő, hogy lelkünket az ige áthassa és engedelmességre inditsa (1 Pét. 1, 23; 2 Pét. 1, 34); de azért mégsem úgy munkálkodik, hogy az emberek ellene ne állítassanak (Csel. 7: 39,51; Ján. 15, 22; Róm. 10, 16), vagy hogy ne önkéntes készséggel engedelmeskedhessenek (Csel. 2,41; 17, 11); máskülömben mi haszna lenne az ige által való elhívásnak ? mi haszna lenne az Ígéreteknek és fenyegetéseknek ? hiszen nem is térhetne meg más, mint ki tényleg megtér; nem is hamarább vagy később, mint a hogy megtért; mások pedig kimenthetők lennének. Ennélfogva Isten minket az ő kegyelmével megelőz ugyan, de az üdvfolyamatát nélkülünk nem véglegesíti, a miért azonban semmi okunk sincs a dicsekedésre (1 Kor. 4, 7; Luk. 17, 10). 8. §. Erre vonatkozólag van Írva, hogy az Isten új szívet teremt (Ezek. 30, 26), nyit (Csel. 16, 14), körülmetél (5 Moz. 30, 6), törvényeket ir bele (Jer. 31, 31), újjá szüli (1 Pét. 1, 3), felserkenti (Ef. 2, 6), megvilágositja(Ján. 1, 9). megelevcnülést ad (Csel. 11,18), vonzza (Ján. 0, 44); mert ily különféle hasonlatokkal és a beszélő czélján túl nem terjedő képletes kifejezésekkel van feltüntetve az, hogy az üdv folyamában az Isten a főok és tőle származik az, a mi ezelőtt nem volt; de ezeket Isten úgy hajtja végre, hogy az emberi munkálkodás számára is hely legyen; ináskülömben a buzdítások hiábavalók lennének. így az emberekről, kik másokat valamely cselekvésre nagy szorgalmazással kérve rábírnak, azt mondja az irás, hogy kényszerítenek (mint
