A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről
160 Az utolsó ítélet. Ennek folyamata Megítélendő ügyek. ítélet. Végrehajtás. Az örök élet. miénk pedig isteni jótéteméuy gyanánt tekintessék (2 Kor. 4, 17; 2 Tim. 2: 11, 12; 1 Thess. 6: 13. 14). 38. §. Az egész emberi nemre nézve, mely egy, az Írások által meg nem határozott, helyen összegyüjtetik, az Úr Krisztus, a kinek-kinek adott törvények szerint (Jel. 20, 12; Róm. 2: 11, 16. stb.) nyilvánosan fogja intézni az egyetemes Ítéletet, az utolsót (Ján. 5: 22, 27, Csel. 10, 43; Róm. 14, 10), az igazságosat (Róm. 2, 15; 1 Pét. 1, 17; 1. Thess. 1: 6, 7; Zsid. 6, 10), az Istentől reábizottat (Róm. 2, 16; Zsid. 12, 23; Csel. 17, 31). 39. §. Ennek előkészítése és folyamata az angyalok szolgálatával együtt leiratik Máté 25, 31 stb.; 1 Thess. 4, 16; Csel. 1, 11; Mát. 16, 27. 40. §. Mindeneknek ügyei meg fognak Ítéltetni, minden gyakorlatok, mondások és cselekedetek, akár titkosok, akár kegyesek legyenek, akár gonoszok (2 Kor. 5, 10; Mát. 12, 36; Zsid. 4, 13). 41. §. A mint mindenben történnie kell, úgy főleg ebben az Ítéletben az ügyeknek legbiztosabb ismeretéből fog kihirdettetni a fölmentés (Máté. 25, 34) vagy elitélés ítélete (Máté. 25, 41). 42. §. Az ítéletnek pedig azonnal meglesz a végrehajtása; t. i. a halhatatlan élet jutalma és az örök halál büntetése. 43. §. Az írásokban külömböző szólamokkal kifejezett (II. Tim. 1, 10; Luk. 13. 33; 2 Kor. 5, 1; 1 Pét. 1, 4; 5 4) örökélet (Mát. 25, 46; Ján. 3, 11; I Ján. 2, 25), nemcsak soha léibe nem szakadó tartósságot jelent, hanem ezen fölül olyan boldogságot is, mely minden rosszat kizár és az azon állapottal egybekapcsolt mindennemű javaknak örömmel való élvezését tartalmazza; e javakat mivelhogy maga a szentirás is, a mint látszik, csak általános szavakkal irta le (Róm. 8: 18, 21; Eféz 1, 14: Zsid. 4, 10; 1. Tim. 4, 8; Jak. 1, 12; 1 Pét. 3.4: 5,4; Jel. 14, 13; 7: 16, 17), részletezni nem emberi értelem dolga (1 Kor. 2, 9; 13: 11, 12) 44. §. Mindazonáltal az az élet méltó arra az ela legfőbb jó.
