A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Második rész: Az Új-Szövetség közbenjárójáról, a Jézus Krisztusról

146

Kötelességünk.

nyét nem szüli; mert a Krisztus országa, mint lelki ország (Róm. 14: 17), nem e világból való Qán. 18: 36), nem olyan mint a világi országok (Mát. 20: 28; Luk. 12: 13, 14), ámbár olykor a Dávid és Salamon országai előképe alatt íratott le (Ézék. 37: 24 stb; Luk. 1: 32, 33; 2 Sám. 7: 12 stb.), miről a tanítványok csak az Ur Krisztus menybe-menetele után értesültek teljesebben, a mint látszik ez Csel. 1: 6, 7; Luk. 24: 21 versekből.

9. §. A mi kötelességünk tehát, ezt a Királyt tisztelni (Filip. 2: 11), imádni Qán. 5: 22, 23, 26, 27) könyörgések, dicséretek és hálaadások által (Zsid. 4- 15, 16; 2 Pét. 3: 18; Jel. 5: 13), az ő és nem a más törvényeihez magunkat alkalmazni Qán. 2: 4); mert e király akarata ellen senki sem árthat nekünk; ő pedig a gonoszokat félelembe ejtheti (Mát. 26: 64); a jókat majd megjutalmazza, a rosszakat pedig megbünteti.