A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)

Második rész: Az Új-Szövetség közbenjárójáról, a Jézus Krisztusról

116 V. szabály. VI szabály. Ötödik tétel. Az ember Jézus Krisz­tus isteni tisz­telettel tisz­telendő. A Krisztus­tisztelet alapja. 78. §. V. Sem egy egész bibliai részt valamely idézett mondat miatt, sem egy egész mondatot valamely felhozott szó miatt, nem lehet a Krisztusra alkalmazni, hogyha ez az idézőnek szándékában nem volt. Azaz: az idézett helynek előző és rákövetkező szavait a fel­vett tárgyra vagy személyre rá alkalmazni nem kell (mint Zsid. 1, 5 ö. v. 2 Sám. 7, 14 stb.; Mát. 2: 15 ö. v. Hőse. 11, 1; Ján. 2: 17 ö. v. Zsolt. 69, 10 és 6); olykor a szavak nem mindanyian szolgálnak az Írók czéljára, mint pld. Ézsa. 42: 1 stb. ö. v. Mát. 18, 19, 20, 21 versekből csak a 21-ik vers tartozik az iró czéljára; igy Zsolt. 45, 7 ö. v. Zsid. 1: 8 verssel, a 9-ik vers nem segíti elő az apostol szándékát; igy Jóéi 2: 28-ból ö. v. Csel. 2: 16—21 versekből csak a 17 és 18-ik versek tartoznak az apostol czéljára, mint a ki a szentlélek kitöltését akarja felmutatni. így annak megmutatására, hogy a Krisztus nem maradt a halálban, a Zsolt. 16: 8 — 11 versekből Csel. II. részben csak a 27-ik vers fontos, de azért az idézet a 25, 26, 28 versekre is ki­terjed. 79. §. Ép ezért VI. szabály: Az egyes bizonyítá­sokban, melyek eredeti értelmükben valakiről másról szólanak, de a Krisztusra alkalmaztatnak, fontolóra kell venni, hogy mi egyezik meg az iró czéljával és a do­­loggal a melyről szó van, valamint a Krisztus termé­szetével és helyzetével is, s aztán ebből kell ama bi­zonyítás értelmét kivenni s a Krisztusra való vonatko­zásában elfogadni (Zsid. 2: 6-8 stb., ö. v. Zsolt. 8: 5 és követk.). 80. §. Ötödik tétel. Az ember Jézus Krisztust, ki Istennek Fia és mindeneknek ura, isteni tisztelettel kell tisztelni. (Ján. 5: 22, 23; Esel. 7:55, 58; Jel. 5: 8 -13). Ez a tisztelet az ő hálaadással összekötött — imá­­dásában és segitségül-hivásában áll. 81. §. E tisztelet alapja a Krisztusban: az ő böl­­csesége, melynélfogva gondolatainkat belátja (Ján. 16, 30; 2, 25; Jel. 2, 23; 1 Kor. 4, 5); az ő hatalma (Mát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom