Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)
a kenyerébe került neki. A protestáns felekezetek lelkészei mind ellenezték a terem ilyen célra való átadását. A gyűlésen már-már leszavazták az igazgató eljárását, mikor az unitáriusoknak váratlanul szószólója akadt, aki római katholikus létére pártját fogta az unitáriusoknak s határozott hangon jelentette ki, hogy az unitárius vallás a legtisztább és legérthetőbb vallás lévén, emberiség tekintetéből helyes dolog volt a terem istentisztelet céljára való átadása. így kapták meg az unitáriusok még egy bizonyos ideig a termet. Ez az ember pedig Kovács József téglagyáros volt, akinek neve azóta aranybetükke van beirva a magyar unitárizmus történetébe Neve nemcsak a templom falaiba beépített tég Iákba van nyomva, hanem bele van égetve e vásárhelyi unitáriusok szivébe is. Nemes tette, jóakaratu, megértő szelleme örök nyomot hagyott minden unitárius emlékezetében. Az első istentisztelet imponáló egyszerűsége, lélekemelő, komoly vallásos szertartása annyira lenyűgözte és az unitárius hitvallás világos, érthető tanítása annyira szivén fogta a hallgatóságot, hogy pár hónapra rá a belépettek száma megkétszereződött. Ezekre a belépésekre újabb felekezeti villongások lángoltak fel — de a kisded gyülekezet az egy igaz Isten nevével győzte a harcot rendületlenül! E szűkre szabott keretek közt nem tudjuk nyomon követni e nagy küzdelmet. Ezért csak a nagyobb vonásokat rajzoljuk meg. Az első közgyűlésen egyhangú határozatot hoztak az egyház továbbfejlesztése érdekében. Ennek 15
