Derzsi Károly (szerk.): A Budapesti Unitárius Egyházközség értesítője az 1881-1890 évekről (Budapest, 1891)

1881-1890

11

tagokról betüsoros névkönyvet vezet. A bejegyzetteken kívül bizonyára vannak még unitáriusok szőkébb Magyarországon; de az 1880-iki népszámlálás alkalmából feltüntetett nagy létszám kétségen kívül hibás volt, itt-ott unitusok (gór. egyesültek) lévén az unitáriusok létszámába sorolva. —- (A fenti létszámba a leány- és fiókegyházközségek lélekszáma nincs belevéve).

A budapesti anyaegyházközség tagjai legnagyobb részben az intelligens osztályhoz tartoznak s ezért vallásunkat némelyek tréfásan sőt sokan komolyan is »úri vallásnak« vagy »uraknak és tudósoknak való vallásnak« nevezik.*) — Érdekesnek látszik tájékozásul megjegyezni, hogy rang- és állás tekintetében egyházközségünk tagjai közt ez idő szerint van: herczeg 2, gróf 8, báró 3, cs. és kir. kamarás 2, országgyűlési képviselő 6, Curiai biró 2, kir. táblai biró 2, törvényszéki biró és ügyész 6, min. tanácsos 2, min. osztálytanácsos 2, min. titkár 2, kir. tanácsos 3, akadémiai tag 3, egyetemi-, akadémiai-, fő- és középiskola tanár 22, tanító 7, iró 7, orvos 16, ügyvéd 20, állami, megyei, városi, községi és intézeti nagyobb és kisebb hivatalnok 142, nagy- és kisbirtokos 34, mérnök 10, építész 5, katonatiszt 7, kereskedő 18, gyógyszerész 8, gazdatiszt 4, iparos 29, földmives 14.

Arany-könyv. Egyházközségünk arany-könyve valóban méltó e névre. A lelkészt állomás szervezésére és a templomépitésre a gyűjtés 1881-ben indult meg. Kezdetben gyiijtő-ivek, később szelvényes gyűjtő-könyvecskék, közben pénz-intézetekhez intézett kérvények s végül a templom-berendezésre leendő adakozás czéljából szétküldött kérő-levelek utján a múlt év végéig több mint 20,000 frt folyt be, mely összeg az időleges kamataiból is folyton gyarapodott.

Mintegy 7000 adakozó örökitette meg nevét, köztük sokan más vallásuak is. — Az adakozások a »Keresztény Magvetőben« időnként nyilvánosan nyugtáztattak s olvashatók.

*) Hogy az unitárius vallás nemcsak az uraknak és felvilágosultaknak, hanem a népnek is való: ezt nemcsak a később említendő magyarországi leány- és fiók-egyházak bizonyítják, hanem megdönthetlenül bizonyltja az a történelmi tény, hogy az unitárius vallás Erdélyben ép az ősmagyar székely nép közt tartotta fenn magát legerőteljesebben háromszáz éven át. így pl. a 60000 unitáriusból, Udvarhely megyében több mint 25000, Torda Aranyosban több mint 9000, Maros-Tordában több mint 6000, Háromszék megyében több mint 5000 unitárius van. A fő-urak átpártoltak, de a szabad nép megállóit s kitartott.