Derzsi Károly (szerk.): A Budapesti Unitárius Egyházközség templom-szentelési ünnepélye alkalmával 1890. évi október hó 26-án mondott imák és beszédek - Unitárius kis könyvtár 43-45. (Budapest, 1890)

élő utódok élő igazságát; a múmia ott van, de a lelke itt van; az holt, ez él; az volt, ez van. Igazságot, melyet bizonyit a tudomány ma, elfogad a józan ész ma s helybehagy a lelkiismeret ma. A múlt csak tanulság, a jövő reménység, csak a ma: a való. Az igazság ma van, az öntudat ma van, a gondolat ma van, a szeretet ma van, a halhatatlanság ma van. Isten, mindenség, lélek, nem a múltban vagy jövőben, hanem a jelenben élnek, ...se jelen végtelen. — — Eszközli úgy, ha világosságot terjeszt. Nem templom az, nem Isten háza az, a mely véka alá rejti a világosságot. A gondolkozó tehetséget, az értelmet, emberi természetünknek ezt az egyik istenies alkotóelemét nem művelni: nagy tévedés; szántszándékkal czélzatosan elsötétíteni, butítani, tompítani annyi: mint harmadrészében megölni az embert. A hit czége alatt az Isten nevében az egyházak által az ember ellen elkövetett testi gyilkolások már megszűntek, — ideje, hogy az értelmi gyilkolások is megszűnjenek. Több világosságot! Elvész a nép, mely tudomány nélkül való.

Eszközli továbbá a templom az emberszolgálatot, — hogy ha hirdet szabadságot, gondolatit, lelkit, erkölcsit, vallásit, egyénit, polgárit; — a szabadság: a haladás, a fejlődés s igy az élet föltétele. Eszközli úgy, — hogy ha hirdet személyes felelősséget, s Isten helyettese gyanánt tünteti fel mindenkiben saját lelkiismeretét ; — személyes felelősség nélkül nincs erény, nincs bűn, nincs érdem, nincs jellem, nincs ember. Eszközli úgy, — ha hirdeti az emberi természet lényegi azonosságát, s ha a faji, nemi, nemzeti, társadalmi és egyházi válaszfalakat lerontva, helyökbe a szeretet és testvériség kötelékeit vonja fel. Eszközli úgy, ha emberi méltóságunkra, a kötelességek szentségére, a jellem