Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)

-$■ 22 <$ZEíarmacllls: Rész.

Az angol-amerikai-magyar unitárius viszony bensőbbé léte, a budapest-fövárosi hitközség megalakulása és templomépités.

1. Unitáriusok e«.yeiijo{;ii.s«lKa.

Magyarországnak mind az erdélyi fejedelemséghez államszerződéseknél fogva tartozó, mind a török szultánok által meghódított s birodalmukhoz kapcsolt Török-hódoltsági részében 1568 óta egy századig [l. I. Rész] voltak unitáriusok és unitárius hitközségek, de az unitárius vallás törvény által elismerve nem volt, az emlékezetes 1848-ik évig, a mikor a két ország egyesülése a magyarországi VII. erdélyi I. törvényczikkben kimondatván: ez maga után vonta az unitáriusokat illető XX. törvényczikk létrejövetelét, mely igy szól: „l. §. Az unitárius vallás törvényes bevett vallásnak nyilváníttatik. 2. §. E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.“

E törvény keletkezését a korszellem szabad irányán kívül, részint az Unió s az unitáriusoknak Erdélyben a másvallásuakkal való törvényes egyenjogúsága, részint az tette szükségessé, hogy a magyar ministeriumhoz 1848-ban unitárius erdélyiek is neveztetvén ki: ezeknek alkalmazását a XX. t.-cz. tette törvényessé, mert be nem vett vallás hívei a magyar alkotmány szerint hivatalt Magyarországon nem viselhetnek.

A magyar alkotmány felfüggesztése után érvényen kívül helyeztetett ezen XX-dik, valamint az Uniót illető két t.-czikk is, melyeknek az 1868. évi XLIV. és Lili. t.-czikk adta ismét vissza törvényességét, s az első véglegesen szabályozta a Magyarország és Erdély közötti Unió részleteit, utóbbi az 1848. XX. t.-czikknek a vallások viszonosságát illető rendelkezését az áttérés, keresztelés s a t. tekintetében. E törvények kapcsolatban az erdélyi Approb. Constitutio I. r. I. czime II. czikkének a bevett vallásokra vonatkozó intézkedésével tökéletesen biztosítják az unitáriusoknak Magyarország egész területén a többi keresztény vallásokkal való egyenjogúságát.

II. Erdélyi unitáriusok Iluclapestre költözése s házi isteni tiszteletük.

A mit az 1848-ki két törvény Magyarország és Erdély egyesülése ügyében megkezdett, az 1868-kiált bevégezték; az erdélyiek mind politikai, mind vallási érdekeinek törvényes biztosítása a tényleges egyesülést létre hozta. A királyi főkormányszék 1869. május 1. szűnt meg, de már azelőtt 1867—8-n az ottani hivatalok Budapestre rendeltetvén: az unitáriusok közül is jöttek fel a fővárosba, s a többek között a vallás- és közoktatásügyi