Első nyilvános unitárius istentisztelet Pesten az ev. Reformátusok Tanintézetének tanácstermében június 13-án 1869-ben (Pest, 1869)

A kereszténység ismertető jegyei.

Alapige : Immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem a szenteknek polgártársaik. Efez. 2, 19.

Vallásos és honfiúi kettős örömérzettel üdvözöllek e helyen egybegyült keresztények, ked. atyámfiai! Honfiúi örömérzet árasztja el keblemet e pillanatban ; mert ez alkalom is arra emlékeztet, hogy elvégre testté lön az ige, melynek hirdetésében annyi nemes lélek buzgólkodott s kiküzdésében annyi nemes szív szakadt meg. Értem a két testvérhon viszont-egyesülését, mely Erdély szomorú emlékű, és mégis annak idejében a nemzeti függetlenségnek és szabadságnak félreismerhetlenül hasznos szolgálatot tett önálladalmiságát megszüntette, fiaiból sokat most már hivatali állásuknál fogva is Magyarország eme kettős fővárosába, az ősz Duna partjain királyi méltósággal s az ifjúság mosolygó tekintetével diszlő Buda-Pestre hivott, résztvenni a központi kormány kisebb-nagyobb terheiben, s ez által közelebb hozta ismét a magyart a magyarhoz. De nem kisebb keblemben a vallásos örömérzet áramlása is ; mert ez egyesüléssel törvényesen elismertetett s szabad gyakorlatot nyert a tulajdonképeni értelemben vett Magyarországon is egy oly vallás, mely eddig, 300 hosszú éven át, csak Erdély bérczei között, Magyarhon eme védbástyájának nevezett, kiesi, de történeti emlékekben gazdag földjén birt életjoggal, t. i. az unitárius vallás, melynek én is egyik igénytelen papja vagyok s különös szerencsémnek ismerem, hogy mint ilyen ez alkalommal ép személyesen tarthatok itt egy unitárius istenitiszteletet.

Beszéd.